Van néhány alkotása a zeneművészetnek, melyeknek előadását a mai napig különös misztikum övezi, befogadásuk muzsikus és közönség számára egyformán nagy erőpróbát jelent. Ezek közé a zenei hegyormok közé számít például Bach Máté-passiója, Berlioz Requiemje, vagy éppen Wagner Ring ciklusa, de mindenképp Beethoven Missa Solemnise is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Środa, 1 Lutego 2023 19:00
Missa Solemnis
A különös bánásmódot nem csupán az említett opuszok méretei (előadói létszám, időtartam) indokolják, hanem az a hangjegyeken és szövegen túli spiritualitás, mely ezekből a remekművekből árad. Beethoven gazdag életművében aránylag kevés az egyházi kompozíciók száma, hiszen a Missa Solemnisen kívül mindössze két – az ezernyolcszázas évek elején született – oratóriummal gazdagította az irodalmat. (Krisztus az Olajfák hegyén, C-dúr mise). Erre magyarázat lehet Beethoven sajátos vallásossága, mely nélkülözte a bigottság szinte minden vonását. Hívőnek tartotta magát, akit az antik istenek legalább annyire foglalkoztatták, mint a keleti tanok. Hitét egyik levelében így vallotta meg: "Isten közelebb van hozzám, mint más művészekhez, és félelem nélkül kötődöm hozzá." A Missa solemnis (ünnepi mise) az eredeti tervek szerint Beethoven egyik pártfogója, Rudolf főherceg olmützi érsekké szentelésnek keretében hangzott volna el, de a darab nem készült el időben, ezért két másik komponista, Hummel és Preindl művei gazdagították a ceremóniát. Az ősbemutatóra végül 1824. április 6-án Szentpétervárott került sor egy másik támogató, Galicin herceg jóvoltából. Egy hónappal később szerzői est keretében a bécsi közönség is megismerkedhetett a Missa Solemnissel, de ekkor csak három tétele szólalt meg. Beethoven – a IX. szimfóniával nagyjából párhuzamosan – alaposan felkészülve látott neki a komponálásnak, gondosan tanulmányozta az nagy elődök – köztük Palestrina – szakrális műveit is. "Ha egyházi zenét írunk, át kell nézni az összes kolostori éneket, meg kell vizsgálni a versek legjobb fordításait, tanulmányozni kell a katolikus zsoltárok és himnuszok prozódiáját." – emlékezett vissza. A Missa Solemnis öt fő tételből áll (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei), melyek a hagyományos latin szöveg versszakainak megfelelően tovább tagolódnak. Gyakran hallunk élesen ellentétes karakterű zenei anyagokat, melyeken a szólókvartett és kórus osztozik. Időnként merész hangnemi váltásokat tapasztalunk, de archaizáló egyházi hangnemek is megjelennek a partitúrában. Hiányzik ugyanakkor belőle a Beethovenre nagyon jellemző folyamatos tematikus fejlődés. A Gloria és a Credo tételek végén megszólaló bonyolult fúgák egyszerre utalnak vissza az elődökre, és mutatnak előre a késői opuszok irányába. A mintegy 80-85 perc időtartamú Missa Solemnis előadása szétfeszíti a liturgia kereteit, ezért szinte kizárólag hangversenyszerűen kerül előadásra. A szerző a vokális szólamok tekintetében is emberfeletti ígényeket támaszt, a szólókvartettnek és az énekkarnak is teljesítőképessége határán kell helytállnia. A IX. szimfóniához hasonlóan ezúttal is a lét legnagyobb kérdéseiről szól Beethoven: életről-halálról, harcról és megbékélésről, bukásról és felemelkedésről, szenvedésről és megváltásról. Minden továbbit elárul a szerzői szándékról az a megkapó mondat, mely a partitúra végén olvasható: „Szívből fakadt, találjon is utat a szívekhez!” – baljos –
Műsor:
Beethoven: Missa Solemnis, op. 123.
Közreműködik: Sipos Marianna, Bódi Marianna, Fekete Attila, Bakonyi Marcell – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) / Nagyváradi Állami Filharmónia Énekkara
Vezényel: Kollár Imre
A helyfoglalás érkezési sorrendben történik!
Lucy Kirkwood 2016-os színdarabja humorral és élettel telin mesél három hatvan év körüli ember, egy házaspár és régi kolléganőjük váratlan fordulatot vevő találkozásáról. A szülők és a nagyszülők generációjáról beszél, de a gyermekekért emel szót, a sokasodó környezeti katasztrófák korában feltéve a kérdést: milyen világot hagyunk örökrészül nekik?
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Quimby - A TEREPASZTAL LOVAGJAI - 35 év szélmalomharc - 2026. március 28-án a Quimby az MVM Dome-ban újra felrajzolja…
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről…
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
