A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja.
Margaret Atwood: PÉNELOPEIA
A Gyulai Várszínház és a Maladype Színház közös bemutatója
Magyarországi ősbemutató
Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.
Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője: Szilágyi Enikő. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A többszólamú produkcióban a kivételes énektudással és zenei képzettséggel rendelkező színművészek hárfán, basszusgitáron és különböző ütőhangszereken is kifejezésre juttatják a különleges kapcsolati impulzusokban megnyilvánuló érzelmeket.
A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja. A rendhagyó dramaturgiára épülő rendezői elképzelés a sajátos tartalmi-formai egységek, valamint a kivételes kombinációban megfogalmazódó verbális, akusztikus és vizuális ingerek által teremti meg a színésznők virtuóz jelenlétére épülő előadás egyedi rendszerét. Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi, akinek nevéhez olyan emblematikus előadások kapcsolódnak, mint a Liliomfi, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby, a Veszedelmes viszonyok vagy a Szerelmek városa.
Szereplők
Pénelopé.............................. Varga Gabriella
Helené.................................. Orbán Nelli
Szolgálólányok..................... Bajkó Edina
Alkotók
Dramaturg: Juraszek Zsuzsanna
Díszlettervező: Balázs Zoltán
Szcenikus: Katona-Koós János
Jelmeztervező: Németh Anikó
Zeneszerző/Zenei vezető: Kovács Adrián
Produkciós vezető: Balázs Katalin
Kreatív producer: Huszár Sylvia
Rendező: Balázs Zoltán
Csodálatos hangok, elbűvölő koreográfiák és a művészet fénye találkozik ezen a különleges eseményen.
Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi…
Zoltán Kodály THE SPINNING ROOM Folk scenes in Hungarian, with Hungarian and English subtitles
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
