A darab pikáns és fordulatos cselekménye Párizsban, XV. Lajos király udvarában játszódik. Valós tény, hogy e történelmi szempontból tehetetlen uralkodó minden energiáját erotikus kalandokba "fektette". Neje mellett számos szeretőt tartott, s mikor éppen aktuális barátnő 1744-ben - állítólag kellő méreg hatására - elhunyt, őt Madame Pompadour követte őfelsége ágyában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: sobota, 10. december 2011, 19:00
A huszadik század egyik legnépszerűbb operett-komponistája volt az Olmützben született, de Berlinben és Bécsben zenszerzővé lett Leo Fall. Több műve aratott nagy sikert Budapesten is, majd az 1922-ben színre kerülő Madame Pompadour a világsikert hozta meg a kitűnő zeneszerző számára.
Pompadour akkora hatással volt a királyra, hogy az általában a szép hölgyet meghallgatva döntött a fontosabb államügyekben. Az operett meséje szerint, mikor Lajos vidéki vadászatra utazik, a Madame - hű komornája kíséretében -, természetesen rangrejtve, ellátogat a közismerten közönséges kocsmába, a Művészetek Istállójába, hogy végre az egyszerű néppel - jobban mondva, egy igazi férfival találkozhasson. René d'Estrades gróf ugyancsak rangrejtve van itt, mivel nemrég nősült, és egy röpke időre elszökött hazulról, hogy egy igazi nővel tölthesse az éjszakát. Így hát az igazi nő és az igazi férfi egymásba habarodnak…
De ugyanakkor komoly veszély leselkedik a párra. Pompadour elszánt ellensége, a rendőrminiszter legjobb ügynöke segítségével akarja rajtakapni a királyi szeretőt. Ha bizonyítani tudná a hűtlenségét, a kezében tarthatná a roppant okos és befolyásos dámát.
Adott tehát egy erotikával és politikával átszőtt, ma is nagyon aktuális történet, hozzájön Leo Fall szenzációs és fülbemászó melódiákkal teli muzsikája, a remek szereplehetőségek, a látványos jelmezek, díszletek, a kitűnő koreográfia és rendezés. Mindezt a szentpétervári közönség hatalmas ovációval fogadta, reméljük, itthon sem lesz másként…
Koprodukció a Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal
Közreműködik:
a Színház Énekkara
a Színház Balettkara
a Színház Zenekara
Szerzők:
Zeneszerző: Leo Fall
Szövegíró: Rudolf Schanzer,
Ernst Welisch
Fordító: Harsányi Zsolt
Mai színpadra alkalmazó:
Kállai István
Szinetár Miklós
Rendező: Szinetár Miklós
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?
Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják…
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál.…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
