Egy király felosztja a birodalmát lányai közt. A lányai közül csak egy szereti igazán őt, de az őszinteségéből tragédia származik. Elengedhető-e a hatalom, vagy törvényszerű az uralkodás végén a bukás?
A késői felismerés drámája, egy komoran látványos előadáson a Shakespeare-napok keretében, az angol Chris Rolls rendezésében látható a Vígszínházban. Csak egy alkalommal!
Egy király felosztja birodalmát, ezt követően elindul a harc a hatalomért. Míg az ország darabokra hullik, a király lassan elveszti az eszét. Shakespeare ebben a darabjában arra keresi a választ, mi történik az emberrel, ha a szociális struktúrák szétbomlanak körülötte. Mi az ember? Angyal vagy vadállat? Mennyi szenvedést képes elviselni?
Chris Rolls rendező a brit Nemzeti Színházban, a Royal Shakespeare Company-ben és a Royal Opera House-ban, valamint a világ számos pontján szerzett magának szakmai nevet, elismerést prózai előadásaival és operarendezéseivel. Sean Crowley, aki a produkció látványvilágáért felelős, a wimbledoni művészeti iskola elvégzése után filmek, operák, színházi előadások, televíziós műsorok díszlet- és jelmeztervezőjeként vált ismertté, az elmúlt 11 évben Wales egyik legtermékenyebb tervezője: több mint 150 alkotás dicséri a keze nyomát Nagy-Britannia- és Európa-szerte.
Mi az ember? Angyal vagy vadállat?
A történet első látásra egyszerűnek tűnhet: egy király felosztja birodalmát, ezt követően elindul a harc a hatalomért. A társadalmi rétegek több szintjén is megmutatkozik a mohóság, az elvakultság, de ritka pillanatokban a szeretet, gondoskodás jelentősége is. Míg az ország darabokra hullik, a király lassan elveszti az eszét.
Shakespeare ebben a darabjában arra keresi a választ: mi történik az emberrel, ha a szociális struktúrák szétbomlanak körülötte. Mi az ember? Angyal vagy vadállat? Mennyi szenvedést képes elviselni?
Mai és időtlen
Erre a kérdéssorozatra erősít rá Chris Rolls rendezése is. A Nagy-Britanniából érkezett rendező, aki többek között a brit Nemzeti Színházban, a Royal Shakespeare Company-ben és a Royal Opera House-ban szerzett magának szakmai nevet, merész megközelítéssel nyúlt Shakespeare tragédiájához.
Egy interjújában így összegzi saját Lear-értelmezését:
„Úgy gondolom, hogy egy alternatív valóságban vagyunk, melyben két dolognak van igazán nagy értéke: a hatalomnak és a családnak. Engem ez a birodalmak nagy üzleteire és a szervezett bűnözésre emlékeztet. Ez a világ a jövő egy lehetséges változata, de gyökerei az előző évszázadba nyúlnak vissza. Olyan világ, mely nagyjából az időn kívül helyezkedik el – pontosan, ahogyan azt Shakespeare megírta. Számomra mindig fontos Shakespeare-t frissé, modernné és aktuálissá tenni, de közben hűnek is maradni a drámához.” (Bárkaonline)
A Békéscsabai Jókai Színház Mészöly Dezső fordítását használta, a dramaturg: Zalán Tibor József Attila-díjas író.
Egyedülálló, korábban sosem látott látványvilág a Jókai Színházban
Sean Crowley, aki a produkció látványvilágáért felelős, a wimbledoni művészeti iskola elvégzése után filmek, operák, színházi előadások, televíziós műsorok díszlet- és jelmeztervezőjeként vált ismertté, több mint 150 alkotás dicséri a keze nyomát Nagy-Britannia- és Európa-szerte.
A Lear-produkcióban példaértékű, egymást erősítő, ihlető a kapcsolat a rendező, valamint a jelmez- és díszlettervező munkája között. Mindezt egészítik ki a nem mindennapi speciális effektek, Fekete Péternek köszönhetően – és a Magyarország színházaiban egyedülálló hangzásvilág.
A Békéscsabai Jókai Színház újonnan beszerzett surround hangrendszere a nézőt a dráma kellős közepébe veti, és ebből a perspektívából mutatja meg neki, hogy milyen a mindent elsöprő külső és belső vihar, harc vagy a hatalmi átrendeződés.
Sztárszínészek
És akkor még mindig nem volt szó a kiváló művészi alakításokról: a filmvászonról jól ismert Dobó Kata mellett számos Jászai-díjas színművészt láthatunk: a főszerepet játszó Kovács Frigyest, s mellette, egyenrangú társakként: Kara Tündét, Bartus Gyulát és Rubold Ödönt.
Azonban az előadásban a Jókai Színház csapatának szinte minden tagja emlékezeteset nyújt.
A már-már posztmodern koreográfia és jelmezek remekül illeszkednek a Rolls-féle elképzelés minden aspektusához.
Fesztiváldíj
A Békéscsabai Jókai Színház Lear király előadása 2013-ban a budapesti Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) díját kapta, és az előadásról – ugyancsak Budapesten – tévéfelvétel is készült.
