Szabó Lőrinc est a Kaláka együttes és Rátóti Zoltán előadásában.
A Hangzó Helikon Kaláka - Szabó Lőrinc kötetete, Szabó Lőrinc versmagyarázatai (Vers és valóság), valamint a Horányi Károly és Kabdebó Lóránt szöveggondozásában megjelent Szabó Lőrinc Vallomások című dokumentum-kötet anyagaiból szerkesztette: Kőváry Katalin.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Søndag, 28. Oktober 2012 19:00
A Hangzó Helikon sorozat Cd mellékletes verseskötetei 2004 óta
jelennek meg. Első a Kaláka - Kányádi volt, ezt követte a Sebő – Nagy
László, a Cseh Tamás – Ady, mindegyik könyv és CD, egy verséneklő és
egy költő találkozását örökíti meg. A sorozat előadói között van
Sebestyén Márta, Palya Bea, Hobo, Lovasi András, Ferenczi György, a
Misztrál, a Szélkiáltó együttes és még sokan mások. A kiadványok nyomán
koncertek, irodalmi estek is szerveződtek.
A sorozat huszonnegyedik darabjaként 2011. decemberében jelent meg a
Kaláka – Szabó Lőrinc kötet Sajdik Ferenc illusztrációival.
A kötet nyomán született meg a Különbéke című est. Az esten a Kaláka az itt megjelentetett Szabó Lőrinc dalokat és műfordításokat énekli. Erre az alkalomra a Kalákához csatlakozik Rátóti Zoltán, az ő előadásában részletek hangzanak el a költő leveleiből, verseihez fűzött kommentárjaiból, és a róla szóló írásokból. A darabot 2012. április 11-én mutattuk be a Millenáris Teátrumban.
Kabdebó Lóránt így ír az előadásról: „A Kortársak című vers megzenésítését már ismertem. Elhangzott a költő sírjánál is tavaly ősszel. Meggyőző és megrázó volt ott is. Ami most a leginkább hatással volt rám, a Reggeli ének című vers mesteri megzenésítése, a humor, és tragikum arányos vegyítése, a mindennapiság és az ünnepi emelkedettség, a zsoltáros elvarázsoltság szétválása és összeszálazódása. Zenében és előadásában azt hiszem, legalább is a számomra, az est fénypontja volt… A legdöbbenetesebb vers a Nyitott szemmel című volt. A játékosság, amely a refrénben üti fel a fejét az egész vers kétségbeesett és ijesztő kietlenségében mint oázis, vagy mentő sziget emelkedik ki. Jó vers, de Gryllusék remekművet csináltak belőle. Köszönet érte… De talán még inkább a Különbéke sajátos „tragic joy” hangulata lett volna az egész estet felemelő elkeserítés-feloldás zárása. Hiszen ennek a versnek a címét adták az egész műsornak is. Joggal. Megidézték az élet kétségbeejtő jeleneteivel szembenéző költő szellemét. A világ esendőségére döbbenő ember rémületét. És a perc gyönyöreiben az élet szépségére rádöbbenés örömét is átélő költészet nagyszerűségét.
Ahogy ott ültem, elgondolkoztam: vajon, ha maga Szabó Lőrinc testi
valójában és szellemi jelenlétével végighallgatta volna ezt a műsort,
vajon szokásos módján, könnyeit hullatva meghatódott volna, hogy ezek az
Isten adta nagyszerű művészek mi mindenre fel tudták hívni verseiben a
figyelmünket? Sokszor éreztem borzongva a műsor alatt, hogy ő boldogan
hallgatná, élvezné, úgy érezné, hogy értő közeg foglalkozik
alkotásaival.
Gryllusék dicséretén túlmenően külön kell foglalkozzam a zenei részeket
keretbe foglaló szerkezetről. Kővári Katalin szerkesztéséről.
Jellegzetes mozzanatokat jelenített meg, röviden, de fajsúlyosan. Éppen
csak hogy tovább gördítse az előadást, és hogy közelebb hozza a
közönséghez az alkotó költőt. És az embert. Arányosan, szépen vágta
össze a szövegeket az Osiris Klasszikusok Vers és valóság és a Vallomás
című köteteiből.
De a keret nagy érdeme ez a szinte a zene mögé elbúvás, hangsúlyos támogatás volt. Ugyanakkor a keret egy csodálatos felfedezéssel szolgálhatott. Rátóti Zoltán szinte Szabó Lőrinc-i jelleggel élte a költő alakját. És versmondása, amint a keretből kiemelkedett, az est nagy felfedezését jelenthette. Ő jelenítette meg jelképesen a költőt, mintegy a háttérbe szorulva. Majd alkalmanként előlépett, és a felvezető-elbeszélő hangból átváltott, és a legfontosabb Szabó Lőrinc-verseket elmondta… A Vezér című vers előadásában végre a helyére került. A huszadik század egyik nagy verse ugyanis… A gondolkodó, a létezés esélyein meditáló költő vágyakozását és kemény szellemi kereső küzdelmét egy másik vers, a Hitetlen büntetése megszólaltatásával érte el. Azt a szöveget keltette életre, amelyet oly másképpen magyarázunk Tornai József költővel. Ebben az előadásban mindkettőnk értelmezése egyszerre szólalhatott meg. A hitét vesztett költő szövegén átsütött, hitelesen a hitéhez visszatalálni vágyó költő reménykedése is.”
Néhány cím a dalban vagy prózában elhangzó versek közül:
Különbéke; Szeretlek; Dsuang Dszi álma; Kortársak; Tücsökzene; Lóci
verset ír; Hajnali rigók; Nyitott szemmel, Semmiért egészen, Vezér, A
hitetlen büntetése.
Ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezése.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A trón musical egyszerre dráma, krimi és szerelmi história, mely a 15 század közepének izgalmas történelmi eseményeit és a Hunyadi…
Az idén 20. születésnapját ünneplő kétszeres Fonogram-díjas gyerekzenekar azt vallja, hogy ők nevelik a jövő közönségét.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
