„Drága kis Chouchoumnak, akitől apja szeretettel kér bocsánatot mindazért, ami itt következik.” Ezekkel a sorokkal ajánlotta hároméves kislányának Claude Debussy Gyermekkuckó című sorozatát 1908-ban. Hogy miért is kért bocsánatot, nem tudjuk, hacsak nem azért, mert a gyermekek világát szeretettel és kedves humorral ábrázoló, zongorára írt hat tétel jócskán meghaladja egy gyermek hangszeres lehetőségeit, így a Gyermekkuckó valójában nem is tekinthető gyermekdarabnak.
Eredetileg szintén zongorára íródott Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Egy kiállítás képei című ciklusa, amelynek ihletője a zeneszerző elhunyt festő barátjának kiállítása volt. Az élmény ellenállhatatlan erővel késztette munkára Muszorgszkijt: „Hartmann (a festő) éppen úgy forr most bennem, mint annak idején a »Borisz« (Muszorgszkij operája) – a hangok s az ötletek itt rajzanak körülöttem, én meg kapkodom és habzsolom, alig győzöm papírra vetni őket. …Szeretném minél hamarabb és minél megfelelőbben megcsinálni. Saját ábrázatom a közjátékokban látható. Eddig, azt hiszem, jól sikerült.” Hogy mennyire jól sikerült, azt a mű azóta is töretlen népszerűsége és a belőle készült számtalan átirat bizonyítja.
Ezen a koncerten Debussy és Muszorgszkij zenés képeskönyveinek ütőzenekarra írt változata hangzik el, a Talamba ütőegyüttes előadásában.