„Nem elég magyarnak lenni, tehetségesnek is kell lenned.” Megoszlanak a vélemények, hogy ki mondta/mondhatta a hollywoodi magyar filmesek közül. Mert voltak ott néhányan bő évszázada, a kezdet kezdetén. Az 1910-es években az „alapító atyák”: Adolph Zukor és Fried (Fox) Vilmos. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Thursday, May 30 2019 7:30PM
Aztán jöttek a rendezők: Kertész (Curtiz) Mihály, George Cukor. Bekukkantottak a Korda fivérek. A huszadik század közepének egyik legkeresettebb és legsikeresebb filmzene komponistája Rózsa Miklós volt. Na és Benedek László, George Pal? És hogy állunk az operatőrökkel? Ernest Laszlo, Kovács László, Zsigmond Vilmos. Vagy itt van Trauner Sándor, aki öt tucat film díszlettervezője volt. És mi a helyzet a színészekkel? Köteteket lehetne írni róluk. Írtak is. Ráadásul a képet tovább bonyolítja, hogy ki, mikor, melyik bevándorlási hullámmal érkezett Amerikába. És akkor még nem is szóltunk arról, hogyan követték egymást a generációk. A bevándorlók, a már ott születettek, és azok, akik kötődtek/kötődnek magyar gyökereikhez. Nem is próbálom kurtán-furcsán összefoglalni. Néha édes, olykor keserű történetük kedves nekünk, és még a keblünket is dagasztja: magyarok nélkül nem lett volna Hollywood.
De hát ez csupán emlékezés. És jóval ritkábban beszélünk arról, hogy mit adnak ma a magyarok Hollywoodnak, a világ mozgókép kultúrájának. (Már a magyar operatőrök – Ragályi Elemér, Koltai Lajos, Dávid Zoltán, Erdély Mátyás, Pados Gyula, Rév Marcell és mások – is megérnének egy külön fejezetet.) Idén januárban temették Andy Vajnát, a producert, akinek a négy évtizedes munkásságához több mint negyven film kötődik. És temérdek olyan produkció, amelyet nem ő jegyzett, mégis komoly szerepe volt abban, hogy Magyarországra jöttek forgatni. És nem csupán az általa is alapított Korda Filmstúdióba, Etyekwoodba. Nem is olyan régen erre – kicsit lekezelően – azt mondtuk, „bérmunka”. Ez már csak így van. A néző, de még a kritikus is főként a sztárokra, a sztorira figyel, és csak az elszántabbak várják ki a film végén a stáblistát. De ha valaki kivárja, azt látja, hogy a nagy nemzetközi mozgóképes – filmes és televíziós – produkciókban sok-sok magyar szakember dolgozott. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezek a produkciók csupán a különleges helyszínek kedvéért jönnek Magyarországra. De szögezzük le, egyetlen producer sem kockáztatna dollármilliókat, ha nem tudná, hogy bízhat a magyar filmcsinálók felkészültségében. És ezekben a filmekben ott vannak a magyar színészek, honi szakemberek adják hozzá a trükköket, maszkokat, díszletépítészetet, a néző számára láthatatlan háttérmunkát, amely nélkül ezek a filmek nem születhetnének meg.
A magyar és magyar származású hollywoodi filmesek leghíresebb műveit idézi fel a Kodály Filharmónia Debrecen 2018/2019-es bérletsorozatának záró eseménye. Egy évszázad filmtörténete szólal meg a némafilmek kísérőzenéjétől a Ben Huron át a Die Hardig. Kivételes alkalom ez, hiszen a moziban ülve gyakran fel sem figyelünk a filmzenére. Elválaszthatatlan része az élménynek. Most azonban a filmzene a főszereplő, és megérthetjük, milyen fontos alkotóeleme a film stílusának, a történetmesélésnek, hogyan pendít meg bennünk érzelmeket, hangulatokat. Péter Bence zongoraművész, zeneszerző különleges feldolgozásai ráadásul azt is megmutatják, mennyire élő és inspiráló ez a zenei világ. És nem is kell Hollywoodba mennünk érte. Ez alkalommal a Kodály Filharmónia Debrecen produkciójában Hollywood jön el hozzánk.
– Réz András –
RÉZ ANDRÁS
Neve után rendszerint az áll: filmesztéta. Beszél és beszélget filmekről. Írt már temérdek cikket, tanulmányt, filmet, reklámot, színdarabot, humoros írásokat, regényeket. Gyerekkönyveket fordít. Szerkesztett designnal, divattal, kortárs művészettel foglalkozó lapokat, mindenféle műsorokat, köteteket. A legkülönbözőbb oktatási intézményekben tart előadásokat a kultúra, a kommunikáció és a mozgókép kérdéseiről. A Werk Akadémia művészeti vezetője. És szívesen lát el házigazdai, moderátori teendőket számára kedves eseményeken, számára kedves emberek körében.
PÉTER BENCE
Debreceni születésű virtuóz zongorista, zeneszerző, producer. A „leggyorsabb zongorista” címet birtokló Guinness-rekorder. Az interneten – többek közt Michael Jackson, Queen és Sia dalaira készített – zongora-adaptációit több mint 800 millióan látták. Művészete a klasszikus és populáris zene közötti határok lebontását célozza. Hangszerhasználatával fiatalok tömegeit és az idősebb generációkat is inspirálja a világ minden táján. Az elmúlt két évben 4 kontinensen, több mint 40 országban adott koncertet. 2017-ben ő nyitotta meg a BBC Proms In The Parkot a londoni Hyde Parkban, 50 ezer ember előtt.
This contemporary circus production conceived by artistic director Bence Vági recalls classic fairy tales with a story of how the mistress of the Crystal World loses her faith in human emotions and decides to freeze everything and seclude herself behind glittering walls of ice.
2026. január 1-én immár tizennyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Mága Zoltán Budapesti Újévi Koncertje, Magyarország és Európa egyik legjelentősebb kulturális eseménye.
"Szeretnénk a készülődést is méltóképpen ünnepelni egy olyan különleges koncerttel, amelyben a dalaink megszólaltatásában eddig még nem hallott művészek segítenek…
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről.…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
