Háy János: Rák Jóska, dán királyfi

A Dunaújvárosi Valahol a rendszerváltás zűrös és zavaros hónapjaiban járunk egy távoli magyar faluban, ahol a helyiek kitalálják, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetnek a kulturális programokra. Egyikőjük már járt a tőlük minden tekintetben távol fekvő Budapesten, ahol még egy színházban is meg¬fordult. Ott látott "valamiféle Omlett" című darabot, elhatározzák hát, hogy a falunapra maguk is színpadra állítják saját verziójukat. A Hamletre esik a választásuk, de a nem túl csavaros észjárású helyiek kedvéért egy leegyszerűsített változatot próbálnak. Ezért elhatározzák, hogy kiemelik a többi falu közül otthonukat és előadják a színdarabot, miközben a címszereplő Rák Jóska a való életben is hasonló áskálódással kénytelen szembenézni, mint az általa alakított hős. Végül a darab rendezése közben összekeveredik Hamlet története a valósággal és a szereplők maguk is átélik a történteket, persze jó tragikomédiához méltón eléggé kifacsart módon.

Büki Lajos, egykori tsz-elnökből nagybirtokos lett, gyanúsan jól jött ki a rendszerváltás okozta kavarodásból, folyton ide-oda áll, ahol éppen több hasznot remél. Kegyeltjét, Pálos Pityut, kinevezte pályázatlehívó polgármesternek, a számlázási csalásokhoz pedig talált egy balek könyvelőt és egy ügyeskedőt Macska Jancsit. A nép, a tsz népe pedig körön kívülről, minden nap tovább és továbbtöltött kocsmabölcselettel szemléli a rendszerátváltoztatást. Ilyen terepen szökken szárba a gondolat, hogy ideje lenne már falunapot rendezni, ott pedig színház is dukál. A szereplők adottak és a megcsömörlött, megalázott falusi magyar-történelem szakos tanár által lebutított, a magyar korszellemhez igazított Hamlet életre kel. A próbafolyamat során fokról fokra bomlanak ki a falu apróbb-nagyobb titkai, stiklijei, a felszín alatt meghúzódó függőségi viszonyai. Vagy így, vagy úgy, de mindenki a hithű kommunistából átvedlett és nemzetivé lett és megtért Büki elvtárs, akarjuk írni Büki úr alárendeltje. Az öngyilkosságba kergetett édesapja történetét felfejtő Rák Jóska, Hamlet próbál meg lázadni a társadalmi rendszereken átívelő feudális viszonyok ellen – természetesen sikertelenül. A Bartók Rák Jóskájában mosolyogva és gyakran vígan nevetve vesszük be az egyre kesernyésebb pirulákat, hiszen kibomlik előttünk egy igazi k.-európai történet, a kudarcos átmenetről, és a megnyomorított sorsokról.

A mulatós tévék világát gyakran megidéző nótatárba szépen belesimulnak a 90-es évek végének rockslágerei és elmaradhatatlan magyar örökzöldjei.

Amíg Büki elvtárs sokadszor is megszilárdítja hatalmát, Rák Jóska elbukik, kihátrál mellőle szerelme Ágica és az egész közösség is, hiszen vannak dolgok, amelyeken még a rendszerváltoztatások sem módosítanak: a pénz és a hatalom összefonódása örök, amelyet szépen konzervál a bénító közöny és tudatlanság. Rák Jóska sztorija ezen a tájon örök.

A két sztori összemosódik, ami lehetőséget ad arra, hogy Hamlet történetén keresztül lássuk a kilencvenes évek magyar valóságát olyan karakterekkel, akik sokaknak is-merősek lehetnek abból az időből. – bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

 

Szövegkönyv: Háy János
Rendező: Sipos Imre
Látvány: Matyi Ágota

Szereposztás:

Büki Lajos, volt tsz-elnök, jelenleg földbirtokos: Claudius király: Őze Áron
Rák Jóska, falusi legény: Hamlet: Jászberényi Gábor
Pálos Pityu, volt tanácselnök, jelenleg polgármester és vállalkozó: Polonius: Pataki Ferenc
Ágica, Pálos Pityu lánya: Ophelia: Jókai Ági
Mariska, kocsmárosnő: Gertrúd: Lapis Erika
Macska Jancsi, volt tsz-elnökhelyettes, jelenleg vállalkozó: Laertes: Jegercsik Csaba
Kuncze András, jelenleg iskolaigazgató: az előadás rendezője: Szemán Béla
Kovács Tibi, falusi férfi: az előadás magyarázója: Gasparik Gábor
Tomi, helyi paraszt: Kiss Attila
Laci, helyi paraszt: Gulyás Hermann Sándor
Jani, helyi paraszt: Csadi Zoltán
Gabika, helyi paraszt: Tőkés Nikoletta