A musicalsiker egy különleges nemzetközi turné keretében 30 év múltán idén ismét visszatér a színpadra!
Az új előadást az eredeti darab alkotói mellett Richard E. Maltby Jr. rendező és Arthur Faria koreográfus jegyzi.
A Broadway egyik leghatalmasabb sikere az Ain’t Misbehavin’ (Harlem
Swing) nem csupán Harlem-reneszánszot indított el több ezernyi néző
szívének megnyerésével, de minden lehetséges díjat is megszerzett
(Tony-díj, New York-i Színikritikusok díja, és a legjobb musical-nek
járó Drama Desk Award). A sikerdarab egy különleges nemzetközi turné
keretében 30 év múltán idén ismét visszatér a színpadra!
A világturné 2011. október 14-én Isztambulban, a TIM Centerben vette
kezdetét, és pár nappal később Párizsban a Folie Bergère-ben
folytatódott. A produkciót az eredeti alkotócsapat mellett Richard E.
Maltby Jr. rendező és Arthur Faria koreográfus állítja színpadra.
Az Ain't Misbehavin' (Harlem Swing) a mozgalmas 20-as években, a
Harlem egyik dzsesz-klubjában játszódik. Fats Waller lüktető dallamaira
(„This joint is jumpin”) két férfi és három nő évődik egymással,
táncolnak és énekelnek egészen hajnalhasadtáig. A színpadon hat
fantasztikus dzsessz-zenész mellett természetesen a legendás
stride-zongorista is megelevenedik, hogy a Broadway művészeivel
kiegészülve egy páratlanul vidám és vadul pezsgő zenei varázslattal
kápráztassák el a nézőket.
Fats Wallernek, a Harlem-reneszánsz egyik legmeghatározóbb
zeneszerző-zongoristájának és komédiásának hatalmas étvágya is legendás
volt, így – látványos derékméretének köszönhetően – kapta a ’Fats’ (fat:
kövér) becenevet.
Az általa komponált okos, kreatív dallamok hol inkább kifinomultak
(„Ain't Nobody's Biz-ness If I Do”) hol pedig egészen őrületesek
(„Handful of Keys"). Tehetségét, zenei hatását és életművének
jelentőségét a jazz nagyjai egytől egyig elismerték. A 40-es és 50-es
évek dzsessz-evolúciója idején a kezdeteket jelentő fekete dzsesszen túl
meglepő módon számtalan egyéb stílus is felütötte fejét Fats Weller
dallamaiban: a rock 'n' roll, a rhythm & blues, sőt még a fehérek
country-ja is.
Az Ain't Misbehavin’-ben (Harlem Swing) ezek a magnetikus dalok
(„Spreading Rhythm Around") egy egész estés partit végigkísérnek, a
résztvevőket szenvedélyes és ördögien szédítő jitterbug-, és swing
csábítja a táncparkettre, a „How Ya Baby"-re egy párocska a kor
legdinamikusabb fekete táncait, a „shimmy”-t, a „chicken scratch”-et, a
„monkey slide”-ot valamint a „buzzard lope”-ot lejti. A frappáns
dalszövegek olyan erotikus kétértelműséggel bírnak, ami még Mae West-et
zavarba ejtené („Honeysuckle Rose”). Valójában minden dal már önmagában
egy kis „mini musical”. Az éjszaka folyamán egy nőt leterít a szerelem
(„I've Got a Feeling I'm Falling"), egy másik a férfiak igényeivel
kapcsolatban osztogat tanácsokat („Find Out What They Like") a harmadik
pedig igaz hűséget fogad („Keepin' Out of Mischief Now"). A körhinta
pedig halad tovább. A hajnali órákban a magány és a „blues” is felüti a
fejét a klubban („Black and Blue") aztán új erőre kap a parti: a
hangszereket imitáló előadók műsora ellenálhatatlan dzsemmelésbe
torkollik, mely a hűség hamis ígéretét kínáló „Ain't Misbehavin’”-ben
csúcsosodik ki.
A Broadway-n Fats Waller muzsikája egy egész korszakba lehelt új
életet: a frenetikus illúziók nélküli önfeledség korába, a két
világháború közötti, nagy gazdasági világválságot megelőző időszakba,
melynek végén felmerült az válasz nélküli kérdés, mely minden
Blues-muzsika origója: „What did I do to be so black and blue?" (Mitől
lettem ilyen kiábrándult és szomorú?) (dalszöveg: Andy Razaf)
A SZEREPLŐK:
YVETTE MONIQUE CLARK (Nell) több mint húsz különböző
produkcióban lépett fel hazai és tengerentúli színpadokon.
Találkozhattunk vele amerikai nemzeti és regionális tv-show-kban,
reklámokban, magazinokban. Kedvenc szerepei: a Hajlakk Motormouth
Maybelle-je, akit hat különböző produkcióban alakított, Mother Shaw a
Crowns-ban, Mama Morton a Chicagóban, Ernestina Money illetve Dolly a
Hello, Dolly!-ban, Queenie a Showboat-ban és Liza a Girls’ Night
musical-ben. Saját bevallása szerint nincsenek rá szavak, hogy mennyire
izgatott amiatt, hogy életében először szerepelhet az Ain’t
Misbehavin’-ben, reméli hogy nem okoz csalódást. Hálát ad Isten, a
családja és barátai támogatásáért, „mert nélkülük semmire sem vitte
volna”.
REBECCA E. COVINGTON (Charlayne) egészen
lenyűgözőnek találja, hogy részt vehet Fats Waller szellemének
megidézésében. Jelenleg Amerika-szerte a Mamma Mia! Ali-jaként, az
Ízig-vérig modern Millie Muzzy Van Hossmere-jeként és természetesen az
Ain’t Misbehavin’ Charleyne-jeként turnézik, de fellép a Ragtime-ban, a
Rémségek kicsiny boltjában, az Aidában és a Hair-ben is. Végtelen
szeretetükért és támogatásukért köszönetet mond családjának, barátainak
és Stewart Talent-nek. Őrangyalainak, DTC-nek és AMJ-nek ennyit üzen:
Ézsaiás 40:31!
DOUG ESKEW (Ken) boldogan csatlakozott az Ain’t
Misbehavin’ nemzetközi turnéjához. Broadway-szerepei: Avery tiszteletes
(Bíborszín), Big Moe (Five Guys Named Moe), Truly Blessed. Off-Broadway
darabok: Bíborszín, Macskák, Dreamgirls, Ain’t Misbehavin’, Five Guys
Named Moe (melyért NAACP jelölést és LA Ovation-díjat is kapott).
Regionális fellépések: Caroline or Change, Chasin Dem’ Blues, Ain’t
Misbehavin (Helen Hayes-jelöléssel), Ma Raineys Black Bottom, Polk
County, Crowns, Golden Boy és Thunder Knocking on the Door (szintén
Helen Hayes-jelöléssel). Televíziós szereplések: One Life To Live, Oprah
Winfrey Show, Late Night with David Letterman, The Tonight Show, The
Today Show, Good Morning America és a Tony Awards Show (1992 &
2005).
MILTON CRAIG NEALY-t (Andre) nagy boldogsággal
tölti el hogy a az új Aint Misbehavin’-produkció részese lehet. 1989-ben
már megfordult európában ezzel a show-val, és épp olyan lelkes ma is.
1987-ben egy nemzetközi turné szereplőjeként Párizsban a Dreamgirls-ben
énekelt. Ő az egyetlen a szereplőgárdából, aki már az eredeti Ain’t
Misbehavin’ bemutatón is részt vett 1978-ban, ezt követően pedig az
1987-es felújított verzióban is. A Broadway-n átható volt Agwe-ként a
Once on this Island-ben és a Four- Eyed Moe-ként a Five Guys Named
Moe-ban. További Broadway szerepei: Caroline, or Change, John a Miss
Saigon-ban (londoni és ausztrál produkciókban is).
Amerikai turnék: Fellépett a The Full Monty-ban (Ausztráliában
is), Judásként a Jézus Krisztus Szupersztárban (20. évfordulós ünnepi
turné) és a Sing, Mahalia, Sing-ben Jennifer Holliday partnereként. Az
őrült nők ketrecében nyújtott alakításáért (Jacob) elnyerte a legjobbnak
járó Westword–díjat. Játszott a Blues Brothers című filmben.
CYNTHIA THOMAS-t (Armelia) hihetetlenül boldoggá teszi, hogy a produkcó részeseként ismét Armelia szerepébe bújhat – Budapesten is!
Amerikai és európai turnéi: Ain’t Misbehavin’ a Pointer
Sisters-szel: volt táncvezető, beugró és Arthur Faria asszisztense, de
többször játszotta Armelia és Nell szerepét is. Fellépett a Casper-ben
Chita Rivera partnereként és a Music Man-ben Ethel Toffelmeier
szerepében.
Hazai fellépések: Aint Misbehavin’ a Long Wharf
Theatre-ben, Karácsonyi ének (a Mostani karácsony szelleme), Hajlakk
(Motormouth Maybelle), WMKS Christmas 1942 (Audrey Newton), Memphis
(Honeylovin’), Show Boat (Queenie), A legjobb bordélyház Texasban
(Jewel), South Pacific (Bloody Mary), Godspell (Joanne), Nunsense
(Sister Mary Hubert), You Can’t Take It With You (Rheba), Once On This
Island (Asaka) és a Smokey Joe's Café.
Denzel Washington mellett
szerepelt a Malcolm X című filmben Spike Lee táncpartnereként. Köszöni
Isten áldásait és Édeasnyjának, családjának, barátainak és mentorának,
Arthur Fariának a sok szeretetet és támogatást.
STARR DOMINGUE (táncvezető / női beugró) A kanadai
Ontarióból származó Starr kitüntetésnek érzi, hogy az alkotócsapat
tagjaként ismét részese lehet ennek a forradalmi, Tony-díjas
produkciónak.
Főbb fellépései: Vonzia az Oil & Water-ben (Artistic Fraud) ,
táncvezető és Charlayne az Ain't Misbehavin'-ben (Broadway ill.
amerikai országos turné), Lorraine az All Shook Up-ban (MSMT), Crystal a
Rémségek kicsiny boltjában (CanStage), Young Alberta a Cookin’ At The
Cookery-ben (Alabama Shakespeare Festival, Citadel Theatre), Dynamite és
Little Inez a Hajlakkban (Mirvish Productions, Charlottetown Festival,
ArtsClub), de szerepelt a du Maurier Theatre Adventures of a Black
Girl-produkciójában is.
Filmes és televíziós munkái: Psych (USA Network), Pearl a
Hajlakkban (New Line Cinema), 4Square (Corus Entertainment), Cheetah
Girls (Disney Channel). Köszöni Stephen-nek, hogy „gondolt rá”,
édesanyjának, Kathy-nek, hogy megtanította arra, hogy mi is igazán a
szeretet és Istennek, aki nélkül semmit sem érne... Kezdődjön az utazás!
MELVIN TUNSTALL (férfi beugró) A North
Carolinából származó Melvin a Cincinnati Konzervatórium híres zenés
színház programjának volt a növendéke, mielőtt New Yorkba költözött hogy
megkezdje énekesi karrierjét. A közelmúltban - a Toronto Company
tagjaként - fellépett a Rock of Ages című Broadway sikerdarabban
valamint Jim-ként a Big River-ben, Júdásként a Jézus Krisztus
Szupersztárban, Jézusként a Godspell-ben, Andy Lee-ként a 42. utcában,
Violetként a Flick-ben és számos egyéb produkcióban. Zeneszerzéssel is
foglalkozik. Saját musical-je, a BLooM! 2009-ben került első ízben
bemutatásra és azóta is „virágzik tovább”. Családjának köszöni a
támogatást és a végtelen szeretetet!
AZ ALKOTÓK:
RICHARD MALTBY, JR. (rendező / a produkció
szerzője / szövegíró) A Broadway-n két Tony-díjas produkciót hozott
létre és rendezett: az Ain't Misbehavin'-t (1978: Tony-díj, New York-i
Színikritikusok díja, Outer Critics Circle díj, Drama Desk Awards, a
Legjobb Rendezőnek járó Tony-díj) valamint a Fosse-t, amely szintén
elnyerte a Tony-díjat, az Outer Critics Circle díját, és a Drama Desk
Awards-ot.
További produkciók: a Ring Of Fire, mely egy Johnny Cash életéről
szóló musical (2006), a hét Tony-díjra jelölt Baby (1983), melynek
szövegírója volt (Zene: David Shire, eredeti könyv: Sybille Pearson).
Szövegíróként vett részt Legjobb Zene kategóriában Tony-díjra jelölt
Big-ben is (1996), melynek története John Weidman tollából származik és
szövegíró-alkotója volt a Take Flight-nak (2010), melynek történetét
ugyancsak John Weidman írta. Alan Boubil-lal és Claude-Michel
Schonberg-gel együtt alkották meg a Miss Saigon szövegét. A darab
elnyerte 1990-ben az Evening Standard díját és 1991-ben a Legjobb
Zenének járó Tony-díjat. Részben ő jegyzi a 2007-es Kalózkirálynő (The
Pirate Queen) szövegkönyvét, 2009-ben megrendezte az Életem történetét
(The Story Of My Life) és rendező-társszövegíróként színpadra állította
Andrew Lloyd Webber Song & Dance-ének amerikai feldolgozását,
melynek sztárja, Bernadette Peters szintén elnyerte a Tony-díjat
1986-ban.
A Broadway-n kívül rendező-szövegírója a Starting Here,
Starting Now-nak című darabnak, melyet 1977-ben jelöltek a Grammy-re és a
Closer Than Ever-nek ami 1989-ben két Outer Critics Circle-díjat nyert
(legjobb Musical, Legjobb Zene). Mindkét darab zenéjét David Shire
szerezte. Rendezi a 2008-as Mask-ot a Pasadena Playhouse-ban és a
2006-os The 60's Project-et, mely a Goodspeedben került bemutatásra.
Filmek: a Miss Potter című film (2007 – A főszerepben Renee
Zellweger és Ewan McGregor) forgatókönyv-írója (Christopher Award,
Legjobb Eredeti Forgatókönyv).
Ördögi keresztrejtvényekkel gazdagítja a Harpers magazint. Apja
híres zenekarvezető volt, ő öt gyermek - Nicholas, David, Jordan, Emily
és Charlotte – édesapja.
ARTHUR FARIA (színpadra alkalmazás / koreográfia)
volt már az Ain’t Misbehavin’ eredeti 1978-as verzójának koreográfusa és
színpadra alkalmazója is. Ezért Tony- és Drama Desk Award-jelöléseket
tudhat magáénak és – a Manhattan Theatre Club-ban bemutatott
produkcióért – osztozott a legjobb eredeti produkciónak járó Obie-díjban
is.
A tizedik évfordulóra az eredeti szereposztással állította
színpadra a darabot, de számtalan egyéb Ain’t produkciója is ismert a
Pointer Sistersszel, Della Reese-szel, and Martha Reevesszel és a
Vandellasszal.
Lena Horne személyesen választotta ki Fariát saját
Broadway-visszatérése, a Lena Horne: The Lady and Her Music
alkotó-rendező-koreográfusának. Ez a Tony-díjas produkció egy további
Drama Desk Award-jelöléssel is gazdagította rendezőjét. A kritikusok
által agyondícsért hírhedt-látványos Storyville-rendezése, mely a
Washington D.C.-beli Fords Theatre-ben került bemutatásra, valamint az
ugyanebben a színházban rendezett The All-night Strut-ja a színház
minden addigi rekordját megdöntötte.
Broadwayn kívüli darabjai: Trixie True, Teen Detective, A Bundle of Nerves, és a görkoris musical, a Derby.
Televíziós munkái: Az NBC Ain't Misbehavin produkciója valamint a
Duke Ellington: The Music Lives On (A zene tovább él) a PBS Nagyszerű
Előadók sorozatában, melyek mindegyike Emmy-jelölést kapott.
Dolgozott többek között Bette Midlerrel, Bobby Shorttal,
Valentina és Leonid Koszlovval (Bolsoj Balett), Bette Davis-szel,
Richard Gere-rel, Liv Ulmannal, Alice Faye-jel, John Payne-nel, s The
Fifth Dimensionnal és a Village People-lel.
A közelmúltban Ruben Studdarddal álmodta színpadra az American
Idol National Tour-t. Legújabb, botrányosan érzéki Ain't produkciója
(Ahmanson Theatre) még a kritikusokat is lefegyverezte. Előadó-művészeti
doktoriját a Dartmouth Egyetemen, Massachusetts-ben szerezte.
KENNEY GREEN (zenei vezető, karmester, zongorista)
nagyon boldog hogy az Ain't Misbehavin' társulatának tagjaként
visszatérhet Európába. Eddigi munkái: Nunsense, Smokey Joe's Cafe, What A
Glorious Feeling (premier a keleti parton), Doktor Szöszi – a musical,
Aida, Hajlakk, Ének az esőben, Always Patsy Cline, Rent és a Goodbye
Girl.
Dolgozott asszisztensként a Columbia Egyetemen, a Millikin Egyetemen
és legutóbb az Avenue X zenei vezető-korográfusaként a Sothern
Indiana-beli New Harmony Egyetem színházában. Kabaré-igazgatóként és
zenei vezetőként New Yorkban olyan tehetségek partnere, mint Lisa
Liaromatis, James Jackson Jr., Melissa Hammans és a csodálatos Beth
Glover.
STEVEN C. KEMP (díszlettervező) Díszletei New
York-szerte feltűntek a Second Stage-en, a Playwrights Realm-ban, a
Cherry Lane Theatre-ben és a Red Dog Squadron-ban, dolgozott a The New
School for Dramának, a Hudson Stage Company-nek, a Poliglot Theater-nek,
a Fringe Fesztiválnak és a New York Musical Theatre Fesztiválnak.
Főbb díszletei az Anna Karenina, az Idomeneo és a Faust számára
készültek az Opera San Jose-ban, tervezett a La Jolla Playhouse-nak, a
Royal George Theatre-nek, a ReVision Theatre-nek és az UC San Diegónak.
Társtervezői munkái a Broadway-n: High, Long Story Short, Reasons to be Pretty és a 2010-es Tony-nyertes musical, a Memphis.
Tervező-asszisztensként és társtervezőként dolgozott a Disney
Theatricals-nak, a Dreamworks-nek, The Metropolitan Operának, az English
National Operának, a San Diego Operának, az Old Globe Theatre-nek, The
5th Avenue Theatre-nek, az Oregon Shakespeare Fesztiválnak, a South
Coast Rep-nek, a Cincinnati Playhouse in the Park-nak és a Williamstown
Színházi Fesztiválnak. Diákmunkáit beválasztották a 2007-es Prágai
Nemzetközi Szcenográfiai Quadriennáléra, 2008-ban pedig elnyerte a USITT
Rose Brand Scenic Design Award-ot. Művészeti diplomáját San Diegóban
szerezte.
GAIL BALDONI (jelmeztervező) A chicagó-i tervező
főbb munkái: My Fair Lady Kelsey Grammar főszerepléséval a The New York
Philharmonic-kal, Wonderful Town a New York City Operával valamint az
NBC Another World-je, melyért Emmy-jelölésben részesült. Filmes munkái:
A Sellők (Cher főszereplésével) valamint a Boy in the Bathtub.
Számtalan produkció jelmezeit tervezte Amerika-szerte a Papermill
Playhouse, a Goodspeed Opera, a North Shore Music Theatre, a Pittsburgh
Civic Light Opera, a The Boston Ballet és a Westchester Broadway
Theatre számára. Off-Broadway produkciók, amelyekben részt vett
tervezőként: Tall Grass, Home of the Brave, Hamupipőke, The Subject was
Roses, Jolson & Co., A Majority of One, I Can Get It For You
Wholesale, Rags, Tej és Méz, The Yiddish Trojan Woman, The Sphinx Winx
és Shabbatai. Számtalan nemzetközi turné tervezője volt így munkái
bejárták Taiwant, Szingapúrt, Portugáliát, Kolumbiát és Svájcot is.
További szívéhez közel álló projektek: a Rockettes Christmas Show, a
Disney on Ice és a Ringling Bros. Circus. Az Ain’t Misbehavin’ 30.
évfordulós turnájának boldog résztvevője: örül, hogy részese lehet ennek
a különleges európai turnénak.
KATHRYN M. SCARPINO (fény-design) Kathryn nagyon
boldog és lelkes, hogy az Ain’t Misbehavin’-t színpadra állító
alkotócsapat tagjai között lehet. A „fénnyel festő” művésznek különleges
kihívást jelentett megteremteni az 1930-as évek kopott klubjának sötét
árny-világát. A szintén világszerte, nemzetközi szinten turnézó
bámulatos Porgy és Bess mellett (2002-2008) ez a show a második közös
fénydizájneri munkája Peter Klein producerrel.
Kathryn úgy cseppent a fénytervezés világába, hogy kezdetben
céges rendezvényekre készített fény-installációkat (High Output -
Boston, MA és AVW/TELAV - New Orleans, LA). 2005-óta a Spoleto
Fesztivál munkatársa, valamint a The Tower Hill School (Wilmington, DE)
és a Philadelpha-beli UDPAC rezidens fénydizájnere. Philadelphia mellett
él férjével és két kutyájukkal Sarabi Denise-zel, és Mr. Chase
Muttley-val.