Gleccser és sivatag -

Gleccser és sivatag

Műsor:
Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84.
Liszt: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny, S.124
Bogányi Gergely: Al Ula Symphonic Poem

Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora / Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

Beethoven művei közül – a IX. szimfóniához hasonlóan – az Egmont-nyitány is túlnőtte önmagát, ikonná vált: mint a szabadságvágy művészi megjelenítője. A darab egy Goethe-színműhöz írott több tételből álló kísérőzene része, melyben a költő a híres XVI. században élt németalföldi szabadsághős, Egmont gróf küzdelmeit ábrázolja. Beethoven 1810-ben bemutatott opusza drámaiságával és koncentrált fogalmazásmódjával a drámai nyitányok mintájává vált. A spanyol elnyomás gyötrelmeit egy sarabande-jellegű, szaggatott zenei anyag jellemzi, míg a szabadságeszmény és a hősi küzdelem áradó dallamokban és hatalmas fokozásokban nyer kifejezést. Az Egmont-nyitány a magyarság történelmi emlékezetébe is mélyen beépült, miután az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Magyar Rádió jóvoltából nemzetünk küzdelmeinek mindennapos kísérőjévé vált.

Liszt Ferenc hatalmas életművében a zongorára és zenekarra írt darabok különösen fontos szerepet játszanak, miután a zeneszerző korának talán legnagyobb pianistája is volt. Összesen öt ilyen jellegű darabot alkotott, melyek közül kettő, az Esz-dúr, illetve az A-dúr hangnemű tekinthető valójában versenyműnek. A hangversenyen megszólaló Esz-dúr koncert első fogalmazványa 1849-es keltezésű, melyet aztán Liszt – szokásához híven – többször átdolgozott. Fogalmazásmódja rendkívül koncentrált, három – gyakorlatilag egybe komponált – tétele mégis jól felismerhető. Kezdetét erőteljesen induló karakter jellemzi, mely aztán később a viharos fináléban is visszaköszön. A darab középrészében előbb a mélyvonósok kapnak lehetőséget, majd a szólóhangszer veszi át a vezető szerepet. A harmadik szakasz scherzo-jellegű funkciót tölt be, melynek során a zongorajáték szinte valamennyi virtuóz mesterfogását élvezhetjük, majd a már említett hatásos finálé zárja le a romantika korának egyik legnépszerűbb versenyművét.

A szerző gondolatai: Az Al Ula szimfonikus költemény inspirációjának forrása az arab világ iránt érzett gyermekkori rajongásomból ered. Akkoriban leginkább a könyvek vittek el a világnak erre a csodálatos tájára. Ezek segítségével képzeletben tapasztalhattam meg a perzselő forróságot, az arab kávé, a gyümölcsök és ételek ízét, a tevekaravánok látványát és az arab világ zenéjét. A napfelkelte után hirtelen jövő hideg éppúgy hatott rám, mint a kristálytiszta fény. A szegénység és az elképzelhetetlen gazdagság ellentmondása, és az a sok-sok titokzatos szokás, mely a mi életünkben nem található meg, egyformán megmozgatták fantáziámat. Később lehetőségem nyílt arra, hogy mindezeket személyesen is megtapasztaljam, így rajongásom nemhogy nem szűnt meg, de fokozódott. Sok élményt gyűjtöttem Szaúd-Arábiában, ahol megtaláltam a legcsodálatosabb elegyét mindannak, amiről évtizedekkel ezelőtt a könyvekben olvastam. Al Ula ősi városa a maga csodáival és ízeivel megérintette lelkemet, és arra késztetett, hogy ezeket a varázsos élményeket zenei formába öntsem és másokkal is megosszam. Célom az volt, hogy olyan, mindenki számára érthető zeneművet alkossak, mely elegyíti az arab zene elemeit a nyugati zene hagyományaival.

1. The Pride of the Land (A táj büszkesége)
Az első tételben érzékeltetni kívántam azt a megdöbbentő élményt, amelyet a végtelen tér és a hatalmas sziklák látványa váltott ki belőlem. A dűnék soha véget nem érő mozgása, a sziklák által őrzött történetek mind egzotikus érzeteket keltenek.

2. Scherzo
Ebben a tételben az este pihentető örömeit ismerhetjük meg, A tűzhely melegét, a csillagok figyelését, történetek mesélését és a baráti beszélgetéseket. A tétel közepére egy olyan dallamot komponáltam, amely ötvözi a hagyományos magyar (ún. kvintváltó) népdalok jellegzetességét és az arab zenei skálát.

3. The Night (Az éj)
A harmadik tétel zenéjének nincs meghatározott tárgya, nincs konkrét története sem. Az éjszakai sivatag csöndjében meditálunk. Elfeledjük a napi rohanást, és a kötelezettségeket, külső és belső meditációt folytatunk. Az egyre növekvő belső csendre koncentrálunk. A távolból kissé ijesztő, valószerűtlen susogást hallunk. Megadjuk magunkat a természetnek és hallgatjuk történeteit.

4. Light (Fény)
A zárótétel titokzatos hangulatban indul, közvetlenül (attacca) az előző után. Az éj elmúlását érezzük, a köd felszáll, a természet felébred. Hirtelen előbukkan a fény, a Nap kisüt, keresztül világít a sziklákon, új reményt és életet adva lelkünknek. A Nap-téma, mely a melegséget és életet adó bolygót jelképezi, többször is teljes mivoltában jelenik meg, egy „quasi fanfare” formájában. Teljes zenekari kibontása már a győzelmi témát vetíti előre. Végül a két dallam kombinációja, egyidejű megszólalása vezet a mű emelkedett, diadalmas befejezéséhez.
Baljos

0 item in the basket

jegy.hu

Program

Gleccser és sivatag

Nincs aktuális előadás

Gergely Bogányi

Dániel Somogyi-Tóth

Our offer

Pretty Woman (Micsoda nő!)

Gamer Symphony 2024

Pintér Béla és Társulata: Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög

Follow us!

Suggestions

SopronFest

IL VOLO 2024

Stephen, the king

Ajándékozzon jegy.hu
ajándékutalványt!

Culture at Home
online.jegy.hu

Subscribe to newsletter

Warning! The basket time limit is about to expire!