Géniuszok - Diego Velázquez

Az elmúlt időszak művészettörténeti sorozatának címe genius loci volt, melyben egy- egy kultúrtörténeti jelentőségű város művészettörténetében az egyediségét adó hely szellemével ismerkedtünk. Ebben a világban azonban mindig voltak olyan művészek, akik valamilyen megfejthetetlen képességüknél fogva kiemelkedtek a művészek közül, akikre azt mondjuk, hogy géniuszok voltak. A mostani sorozatban az ő
művészetükkel ismerkedünk.
A spanyol festészet első európai rangú művésze El Greco volt, akinek késői misztikus világát a 17. században felváltotta a hétköznapokat reálisan megjelenítő, az Itáliából érkező Caravaggio nyomán kibontakozó új irányzat. Ez a század a spanyol festészet aranykora volt, amelynek anyagi alapját az Újvilágból érkező nemesfémek teremtették meg, és a nagyszámú megrendelés biztosította a festők megélhetését. Velázquez fiatalon IV. Fülöp udvari festője lett, és haláláig szolgálta az uralkodót, számos remekművet alkotva, amelyek között a portrék mellett az életképek is jelentős szerepet kaptak. Ezt a világot ismerhetjük meg a vetített képek segítségével.