Kodály Zoltán kutatásai nyomán a magyar népzene keleti kapcsolatait tárja fel a Fonó Zenekar. Az 1997 óta működő, eMeRTon- és Kodály Zoltán-díjas együttes repertoárja a tradicionális magyar népzenén, valamint a Kárpát-medence más népeinek hangszeres és vokális hagyományán alapul, de profiljától a komolyzene, a kortárs tánc és irodalom rangos képviselőivel való együttműködései is elválaszthatatlanok.
Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: utorok, 24. september 2019, 19:30
Dolgozott többek közt az Ensemble Justiniana operatársulattal, Szabadi Vilmos hegedűművésszel, Gulyás Márta zongoraművésszel és a Musica Profana régizene-együttessel, illetve Kányádi Sándorral, Temesi Ferenccel és Závada Pállal. 2012-es, Vadbarokk című lemezük a magyar népzene és a barokk műzene kapcsolatrendszerét mutatta be, Kodály Zoltánra is utalva, aki Magyarság a zenében című tanulmányában ezt írta: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, a cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina”.
2017-ben ugyancsak Kodály kutatásai nyomán állították színpadra Atyai ág című produkciójukat - immár a magyar népzene keleti irányú kapcsolatai jegyében. Ebben a zenekar és azon balkár, nogaj, baskír és kumuk vendégei, akikkel Agócs Gergely keleti gyűjtőútjai során találkozott, a magyar népzene és a kipcsak török népek zenei folklórja közötti párhuzamokat tárják a közönség elé; elérkezettnek látva az időt, hogy kulturális életünkben türk kulturális rokonságunk képviselői is hangot kapjanak.
Fonó Zenekar:
ének: Navratil Andrea
ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz: Agócs Gergely
hegedű: Gombai Tamás, Pál István Szalonna
brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz: D. Tóth Sándor
cimbalom: Tárkány-Kovács Bálint
bőgő, cselló, harmonika: Kürtösi Zsolt
Vendégek:
ének, agacskomuz: Mahmúd Bolatov
ének: Kuszum Halilova
ének, dombra: Arszlanbek Szultanbekov, Iszlam Szatirov
ének, kuraj: Azat Atangulov
ének, doromb: Xenife Abubakirova
Taulula Együttes
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A szabadság és a szerelem szívmelengető találkozása látványos elemekkel, lovakkal, artistákkal, lendületes táncokkal és sodró erejű színészi játékkal.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
A káprázatos bohózatok mestere, Feydeau a végletekig fokozza a konfliktusokat. Szereplői ambiciózus, önző emberek, akik képtelenek tisztán látni. Hiúságuk felülkerekedik…
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének…
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
