Értékmentés

Lehel István szegedi festő- és grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás pénteken, a REÖK-ben. A tárlat célja többek közt, hogy egy méltatlanul elfeledett, gazdag életművet mutasson be a közönségnek.

Értékmentés is a célja a REÖK legújabb, 2015. március 27-én nyíló kiállításának, mely Lehel István festő, grafikus, művészettörténész munkáit mutatja be. A művész saját korában, az 50-es, 60-as években a szellemi élet partvonalára került, hiszen Szegeden akkoriban nem sok bemutatkozási lehetőséget biztosítottak nonfiguratív törekvéseknek. Illetve sajnálatos módon halála után sem fedezte fel magának a képzőművészeti szcéna a szegedi modernizmusként is aposztrofált életművet. Alkotásai később mappákból kerültek elő a művész hagyatékából.

Nátyi Róbert művészettörténész, kurátor úgy fogalmazott: abban bíznak, hogy a tárlat felhívja a figyelmet erre a mára méltatlanul elfeledett, gazdag festői életműre, és ezáltal akár egyre több alkotás kerülhet elő különböző magángyűjteményekből is. A végső cél Lehel István integrálása a hazai művészettörténetbe.

A több mint hatvan alkotás keresztmetszetét adja Lehel 60-as években és 70-es évek elején folytatott munkásságának. Az absztrakcióval érintkező festészete a mikro- és a makrokozmosz egyetemes összefüggéseit vizsgálja. Jellegzetes jelképekből felépített, dekoratív, kalligrafikus kompozíciói gyakran olyanok, mintha mikroszkóp alatt figyelnénk meg a világot. Munkásságára nagyban hatottak biológia szakon folytatott tanulmányai is.

Lehel István (1917-1973.)

A festő, grafikus, művészettörténész több szállal kötődik Szegedhez. Családjával 1920-ban költözött a városba. Az egyetemen biológiát, majd művészettörténetet tanult. Rövid kolozsvári kitérő és a világháború után visszatért Szegedre, ahol művészettörténetből doktorátust szerzett. 1948-tól – kisebb megszakításokkal – a Szegedi Tudományegyetem jogelődjén, a JATE-n a művészettörténet előadója volt. A bajai festőiskolában Rudnay Gyula mellett sajátította el a festészet mesterségének alapjait. Könyvillusztrációi mellett, számos illusztrációja jelent meg a Kortárs, Valóság és a Tiszatáj című folyóiratokban. Jelentős volt műgyűjtői tevékenysége is, mely az iparművészet számos területére (bútor, szőnyeg, ikon, textil stb.) kiterjedt.

"Az utóbbi években festett képeim, azt mutatják, hogy új téma megvalósítása izgat. A keletkezésnek: az alaktalanból formát öltő és szabad szemmel nem látható, szinte az elemi alkotórészek világában végbemenő dinamikus életmegnyilvánulások képi formákban való megjelenítése." (Lehel István)