3
Együttállás
Műsor:
Gershwin: Kubai Nyitány
R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei op. 28.
G. T. Holst: Bolygók, op. 32
Læs mere
Køb Billetter
There are no current performances on jegy.hu
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Tirsdag, 20. Februar 2024 19:00
Közreműködik
Kodály Filharmonikusok
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Grigor Palikarov (Bulgária)
George Gershwin Kubai nyitányának létrejötte egy kéthetes nyaralásnak köszönhető, amelyet a zeneszerző 1932 februárjában Havannában töltött. Ugyanebben az évben július-augusztus folyamán már meg is komponálta az eredetileg Rumba című darabot, amelyben a karibi ritmusok és a kubai őshonos ütőhangszerek dominálnak, felöltöztetve azt az ún. szimfonikus jazz műfajra jellemző hangszínek széles választékával. A hármas tagolású, gazdag és izgalmas mű főtémájára Ignacio Piñeiro egykori slágere, az "Échale Salsita" gyakorolt hatást, de felismerhető benne a közimert " La Paloma" dallama is. A mű hatalmas sikerű ősbemutatója 1932. augusztus 16-án zajlott le a New York-i Lewisohn Stadionban, melyről Gershwin a következőket írta: „Azt hiszem, tényleg ez volt a legizgalmasabb este, amit valaha is átéltem. 71. 845 ember fizetett a bejutásért, és csaknem 5000-en álltak a zárt kapuknál, és próbáltak bejutni – sikertelenül.”
Richard Strauss pompás szimfonikus költeménye a Till Eulenspiegel vidám csínyjei 1894-95-ben készült. A „rondó formájú csibésztörténetben” a zeneszerző egy furfangos népi hős, Till Eulenspiegel kalandjait és turpisságait jeleníti meg a későromantika szinte valamennyi kifejezési lehetőségét felmutatva. Till figurája talán leginkább a mi Lúdas Matyinkra emlékeztet, bár története morbidabb, mint a Fazekas Mihály által megírt magyar hősé. A vonóskar bevezetője indítja a történetet, majd egy pimasz kürttémát hallunk, Till névjegyét. Egy groteszk fafúvós fordulatot követően kezdődik a kalandok (rondó-epizódok) sorozata. Till a kofák sátrai közé ugrat, lelkipásztornak öltözve gúnyolja a papokat, sikertelenül udvarol egy leánynak, majd nyárspolgárokat tesz nevetségessé. Végül a megátalkodott csirkefogót a bíróság halálra ítéli és vérpadra küldi. Kivégzését, kimúlását a zene részletesen követi, majd visszatér a művet indító vonós elbeszélő-hang. Aztán váratlanul felrikkan a főhős csúfondáros motívuma, emlékeztetve, hogy egy olyan fickót, mint Till, soha nem lehet elpusztítani!
Gustav Holst „kozmikus” darabja, A bolygók, felénk kevéssé ismert, noha a szerző hazájában, Nagy-Britanniában egyike a legnépszerűbb zenekari műveknek. Holst stílusának kialakulására Grieg, Ravel és Richard Strauss mellett a hindu filozófia és az angol népzene is hatást gyakorolt. Az 1914-16 között keletkezett héttételes szvit a naprendszer bolygóinak asztrológiából ismert karaktereit mutatja be. Elemzők szerint az egyes tételek a megfelelő római istenek jellemvonásaira utalnak. (Mars, a háború hozója / Vénusz, a béke hozója / Merkur, a szárnyas hírnök / Jupiter, a szeszélyes / Szaturnusz, az időskor követe / Uránusz, a mágus / Neptunusz, a misztikus) A darabot szerzője eredetileg két zongorára, illetve zárótételét orgonára szánta. Később készült el a nagyzenekari változat, melynek bemutatója 1919-ben zajlott le Londonban. A Bolygók előadásához hatalmas előadói együttes szükséges, a fúvós és ütős szólamok száma a szokásos kétszerese, a mű fináléjában pedig még egy nőikar is megszólal. Holst a világsiker ellenére sem ezt a művét tartotta a legjobban sikerültnek, mindvégig fájlalta, hogy egyéb darabjait ritkán játsszák.
– baljos –
Aktuelt
Egy titkos találmány, egy feltűnő orosz énekesnő, a maffia és egy szerelmes betörő… azaz egy igazán félresikerült rablás története. A Betörő a menyasszonyom! egy szédítően vicces, zenés vígjáték, amely tele van váratlan fordulatokkal és pazar humorral! Egy-egy csavar pedig csak még inkább kaotikussá teszi a történetet… Ha szeretnéd megtudni, hogy a bénázó betörő hogyan találkozik a szívtipró tulajdonossal, és hogy mi történik, amikor a szerelem betör az életükbe, akkor ne hagyd ki ezt a fergeteges vígjátékot!
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Follow us!
PÅ PLAKATEN
Rigoletto
Magyar Állami OperaházA hatalmas érdeklődésre való tekintettel 2026. április 16-án egy plusz időpontban is megtekinthető Verdi halhatatlan remekműve, Szinetár Miklós rendezésében.
ANDRÉ RIEU 2026
MVM DomeA közönség ismét egy varázslatos és sokszínű koncertprogramra számíthat, amelyben slágerek, musicalrészletek, filmzenék, örökzöld klasszikusok, és természetesen keringők is helyet…
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús.…
Accessibility menu
Increase font size
100%
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.