Egerek
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Saturday, May 02 2015 5:00PM
A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha.
Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.
---
Képzeljük el, hogy Romeo és Julia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre, a „másmilyenek” elfogadására is.
A Nemzeti Színház kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés javítását. Ennek jegyében születik a kisiskolásoknak szóló előadás a Karaván Színházzal koprodukcióban és a Karaván társulatának előadásában. A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban cigány – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be a Piccolo Színházban az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot – amelynek nagyszínpadra átdolgozott verzióját mutatja be a 2014/2015-ös évadban a Nemzeti.
A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása. A közönség nyitott és érzékeny volt az előítéletességet kritikusan bemutató mondanivalóra, amit tehetséges cigány és nem cigány színinövendékek hitelesen tudtak felmutatni.
A Nemzeti Színház nagyszínpadára tervezett előadás óriásdíszleteinek köszönhetően a közönség egérléptékből nézheti majd Fruzsina és Soma történetét. A Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.
Tóth Géza, rendező
Koprodukciós partnerek: Karaván Művészeti Alapítvány (Karaván Színház) - létrehozó
Nemzeti Színház, Csokonai Nemzeti Színház,
Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház
További együttműködő partner: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
Fruzsina:Tenki Dalma e.h.
Pascal, varázsegér: Horváth Gyula Antal, Lakatos Lúcia, Horváth Kristóf
Nagy Macskamágus: Nagy Anikó, Vadász Gábor
Gyegerek: Farkas Dorina Mária, Farkas Frida Kamilla, Hódi Laura, Horváth Alex, Kovács Vivien, Lawson Richárd Hanh, Mayer Szonja, Pál Dániel Máté, Tabatabai Nejad Flóra, Tauber Boglárka, Trieb Bence
továbbá a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékei: Jakab Eugénia, Kardos Levente, Lucenka Dávid,
Lukács Petra, Nagy Márk, Pfeiffer Roland, Tischler Roxána
Zenészegerek:
Budai Krisztián, Piukovics Gábor – bőgő
id. Csurkulya József, ifj. Csurkulya József – cimbalom
Papp Dániel, Szabó László – dob
Lenthár Lilla, Markócs Mária – hegedű
Veér Csongor - zongora
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Hiszen az a szerencsétlen páva tényleg fölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve. Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty, fölszáradt. Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, de mindig a remény hal meg utoljára. Rajtuk kívül föltűnik a frissen elvált Margit is...
Willy Russel szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban Balsai Móni nagyszerű alakításával állította színpadra a Liza a rókatündér című…
Nicole Zuraitis énekel, zenét szerez, hangszerel, szöveget ír, zongorázik, produceri munkát végez, tanít, szerzői közösséget épít – és most nagy…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.