„Dicsérjétek trombitaszóval!”

Kátya… Mit is írhatnánk Róla, amit még nem írtak meg? Mit is mesélhetnénk el Kátyáról, amit még nem hallhattunk másoktól? Talán semmit és ugyanakkor a mindent! Mert Ő az volt, aki mindannyian lenni szeretnénk. Egy elképesztő tehetség, kérkedés nélkül. Egy igazi bohóc, aki véresen komolyan tudott csak játszani. Egy szertelen, bájos, e világban sokszor elveszett lány, aki másoknak mégis utat mutatott. És Ő volt a fény, akinek hatalmában állt elűzni a mindennapok nyomorúságát. Őt idézzük meg és köszöntjük születésnapja alkalmából, ragyogó művészek segítségével, egy páratlan emlékest keretében.

A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.

Egy magányos csavargó, akinek semmije sincs – csak a szíve. Egy árva kisfiú, aki minden szeretetre éhes. Egy hideg, szürke utcán a sors egymás útjába sodorja őket. Nincs pénzük, és életük korántsem mentes a kihívásoktól, mégis van valamijük, ami mindennél többet ér: egymás.