Csárdáskirálynő

Éljen a szerelem! Ez volt a Csárdáskirálynőként világhírnévre szert tett Kálmán-operett eredeti címe. Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk.

Ettől nehéz is a színpadra állítása. Rengeteg elvárásnak kell megfelelnie annak a színháznak, amelyik operett bemutatása mellett dönt. Különösen igaz ez a Csárdáskirálynő esetében, ugyanis ez minden idők legjobban megírt, legtöbbet bemutatott és legtöbbször előadott operettje.
Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Egy valaha volt orfeum-énekesnő, aki az idők során egy Habsburg főnemes felesége lett, tiltja hercegi sarj fiát attól, hogy elvegye szerelmét, egy pesti orfeum tehetséges fiatal énekesnőjét. Ebből aztán temérdek bonyodalom származik. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul. Ahogy az eredeti cím is sugallja: éljen a szerelem!

Mindehhez pedig jön Kálmán imre zsenialitása és muzikalitása! Kell ennél több a sikerhez?
Igen, egy jó előadás!