Cigányszerelem
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Szövegíró: Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Szövegíró: Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Fredag, 20. Januar 2012 19:00
Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral.
A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán…
A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése.
A szerző operai igényű zenei világa grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben, olyan felejthetetlen számokkal, mint a Messze a nagy erdő, vagy a Vad cigánylegény vagyok. Az operett-irodalom egyik főművét nagyszerű szereposztásban láthatják az Operettszínház színpadán, Béres Attila rendezésében, aki itt a jekatyerinburgi Sverdlovsk Zenés Színház, majd a Szegedi Szabadtéri Játékok után állítja színpadra a művet.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
A diszkókorszak legnagyobb slágerei Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit – azaz a Dívák – különleges előadásában.
Antonín Dvořák: h-moll csellóverseny No.2. op.104. (Tomasz Máté) és Pjotr Iljics Csajkovszkij: Részletek a Hattyúk tava és a Csipkerózsika balett…
(esőnap: június 7.)
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.