Boldogasszony tenyerén

BOLDOGASSZONY TENYERÉN
táncszínházi néptáncelőadás
egy felvonás 78 perc

Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit. A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.

Jelenetek: Teremtés; Földre szállás; Kozmikus tánc; Regölés; Pünkösdi királynéjárás; Udvarlás; Naptánc;
Pünkösdi király és királynév álasztás; Szakrális táncok; Táltosok tánca; Hittérítés; Táltos mennybemnetele; Örömtánc;
Szerelmi tánc; Lakodalom, lakodalmi játékok; Szülés, születés; Búcsújárás; Napvárás; Oltalmazó Boldogasszony

Alkotók
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály

Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita