Az elmúlt század a történelem legtöbb emberáldozatát követelő háborúk időszaka volt. Minden nemzet megvívta a saját harcát, amelyért komoly áldozatokat hoztak a nemzet fiai. Ez alól a magyar nép sem volt kivétel. Világháborúk, forradalom, szabadságharc és a kommunizmus sötét időszaka is szedte a magyar áldozatokat. A magyarság háta mögött keserű évszázad áll, hiszen az első világháború következtében Magyarország a területei kétharmadát elveszítette. Az első világháború után, a trianoni béketárgyaláson Gróf Apponyi Albert "védőbeszédében” így fogalmazott: „Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.”(Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 7,8 millió embert mozgósított, kik közül az elesett -, sebesült -, hadifogoly és eltűnt katonák száma mintegy 7 millió. A mozgósított katonák veszteségrátája 90 % -ra tehető). A Trianon utáni revíziós törekvések belesodorják Magyarországot a második világháborúba, amely végén újra feldarabolják az országot, a visszakapott területeket újra szétosztják. Országrészek, falvak, családok szakadtak ketté.
Az 1956-os orosz megszállás egy újabb keserű fejezet a magyar nép számára, majd a kommunizmusnak szintén komoly hatásai vannak a társadalomra és ezen belül a családokra, az egyénekre.
Mindezen események hozadéka a migráció, mely egészen napjainkig nemzetünk egyik nagy problémája. Az elvándorolt emberek egy jobb élet reményében választották ezt az utat, de valamennyien életük végéig visszavágynak a szülőföldjükre.Rendező-koreográfus: Tőkés Csaba Zsolt
Dramaturg, forgatókönyvíró: Prezsmer Boglárka
Látvány, projekció: Ferencz Hunor
Díszlet-jelmez: Kiss Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs
A rendező asszisztense: Benő Barna-Zsolt
Zene: Heveder Zenekar
Előadók: Bekecs Néptáncegyüttes és meghívott művészek
