Az őz

A regény egyetlen hatalmas belső monológ. Külső cselekménye az ötvenes évek elején játszódik, igen rövid idő alatt, az első személyben elhangzó vallomás sodrában azonban szabadon árad a múlt, kibontakozik a főhős egész élete, szerelme és gyűlölködései. Encsy Eszter - lecsúszott középosztálybeli család lánya - ádázul gyűlöli és irigyli barátnőjét, Angélát, aki a család gazdag, úri ágából származik, s akivel élete szorosan összefonódik. Acsarkodásait, haragjait a kisebbrendűségi érzés mozgatja, s ezen akkor sem tud felülkerekedni, mikor a háború után ünnepelt, híres színésznő lesz. Amint gyerekkorában ellopja Angéla őzét, amely emiatt elpusztul, úgy most elveszi tőle a férjét, aki szintén meghal. A kóros elmeállapotért, a nagy tehetségű művésznő lelkének eltorzulásáért az író a feudálkapitalista Magyarország világát teszi felelőssé. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, annak démoni alakját. A töredékesen feltörő, látszólag szétszórt, valójában nagyon gondosan megkomponált emlékek, érzelmek, indulatok
kavargásából sokoldalú, teljességre törő lélekrajz született.

Szereposztás:

Eszter | PALÁSTHY BEA
Apa / Pipi | TÓTH LOON
Anya/ Juli | MÓDRI GYÖRGYI
Angéla | HALAS ADELAIDA
Ügyfél / Páter / Zöldséges /
Dózsa / Személyzetis / Orvos | MÁTÉ P. GÁBOR

Közreműködők:

Ügyelő | MADÁR K. ZOLTÁN
Súgó | NAGY GÁBOR
Dramaturg | KOVÁCS KRISZTINA
Vizuális effektek | ŐZE GÁBOR
Díszlettervező | ENYVVÁRI PÉTER
Rendezőasszisztens | NEMES BENCE
Rendező | ŐZE ÁRON