A pacsirta

Jeanne d’Arc története minden korban aktuális, és szíven üti a nézőt. Beszél a hitről, igazságról, politikai, vallási és hatalmi játszmákról, önmagunk vállalásáról vagy éppen megalkuvásainkról. Az 1431-ben máglyára küldött fiatal lányról szóló Anouilh-dráma kibontja a háttérben húzódó érdekek szövevényét, s megmutatja, hogyan akarták megfosztani Jeanne-t a hitelétől. „A propaganda vagy fekete, vagy fehér, mondj valami megdöbbentőt, aztán ismételgesd gyakran, míg valóság lesz” – hangzik el az előadásban megidézett tárgyaláson, amelyen a nézők néma tanúkként szembesülnek a hatalmi érdekek érvényesítésének módszereivel. Ahogy az egyszerre több szerepet is alakító színészek újrajátsszák Jeanne d’Arc, a Pacsirta katartikus történetét, úgy szembesíti kényszerítő erővel a múlt barbársága a nézőt a mával. Volt egy lány, aki vitte a zászlót egy morálisan lezüllött, hazug világban, megpróbált igaz maradni, s ezért halnia kellett. Történet az igazságról, az emberi nagyságról és arról, hogy mindig lesz újabb pacsirta az égen.