A lipcsei Tamás-templom Fiúkórusa

„A sportiskolába járó diákok arra büszkék, milyen magasra ugranak, mi pedig arra, hogy éneklésünkkel boldoggá tesszük a közönséget” - nyilatkozta nemrég a több mint nyolcszáz éve alapított templom és azóta működő fiúkórus egyik tizenkét éves tagja. Az egyedülálló bentlakásos iskolát, amelyben jelenleg száz 9 és 18 év közötti fiatal tanul, Johann Sebastian Bach neve tette halhatatlanná.

Nem volt kis feladat életben tartani a hagyományt, és méltónak maradni a híres kántor nevéhez, de - többek közt - a kiegyensúlyozott nevelés, a nagyszerű tanárok és a válogatott diákcsapat összmunkája ma ugyanúgy a legmagasabb színvonalat képviseli, mint a 18. században. Külön kis világ ez a matrózblúzos közösség, a tanulásban is egymást segítő barátokkal, szigorú napirenddel, sokoldalú képzéssel, amelyből a színfalakon kívül annyit tapasztalható, hogy professzionalizmus és bámulatosan egységes hangzás jellemzi a kórus minden megszólalását - hiszen a szoprán- és az altszólamot is fiúk éneklik -, mégis spontán zeneiség hatja át produkcióikat. Jártak már Európán kívül az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Hongkongban, és folyamatosan kapják a meghívásokat, ők azonban az iskolai év kötöttségei és a Lipcsében vállalt kötelezettségeik miatt évente csak egyszer indulnak turnéra. Ki tudja, mikor hallhatjuk őket újra, ha elszalasztjuk ezt az alkalmat?

Repertoárjuk középpontjában Bach és a német barokk muzsika áll, ezen az estén a ma már kevésbé ismert zeneszerzők alkotásaiból válogatnak annak a karnagynak a vezetésével, aki nemrég vette át a feladatkört. Gotthold Schwarz a Tamás-iskola neveltje, ebben az intézményben kezdte pályáját az 1960-as években, és a korábbi évtizedek alatt is rendszeresen dolgozott a neves kórussal.

Rendező: Müpa