Azonban ne használjuk hangsúlyosan a "szólóanyag" kifejezést, ugyanis A Kutya Vacsorája több, mint Livius saját produkciója. Miről is van szó?
Arról van szó, hogy Livius komoly, kipróbált muzsikusokból álló
kollektívát toborzott maga köré - Kovács Gergely (gitár, billentyű,
programozás), Gerdesits Ferenc (dob), Varga Laca (basszus), Köles István
Jr. (ütőhangszerek), Voga Viki (vokál), Nemes Zoltán (billentyűs),
Szabó Attila (hegedű) -, mely kollektíva színpadon tökéletes zenekarként
funkcionál, a stúdiófelvételek során pedig Livius alapötletei és a
tagok zenei elképzelései majd a csapat legfőbb stúdiómegfejtője, Kovács
Geri instrukciói alapján alkotóközösségként működik.
A zenekar 2004-ben átalakítja felállását, Voga Viki, és Szabó Attila
már nehezen talált időpontot a projektre, ezért barátságban, de
távoztak, míg a többiek, kissé keményítve a hangzásvilágon, szorosabban
vetik egymásnak hátukat.
A zenekar tagjai a rock, az alternatív rock, a soul, a jazz és a
népzene világából érkeztek és ez az érdekes elegy érzékelhető a Kutya
Vacsorája zenéjében mindmáig.
A Kutya Vacsorája amúgy nem könnyű ügy azok számára, akik szeretik az
egydimenziós dolgokat - és ekképpen persze nagyszerű élvezet azoknak,
akik bírják a színes, ellentétes hangulatokban bővelkedő,
stíluskavalkád-jellegű, bogozni- és megélnivaló zenét! A ritmusok felől a
hiphop és triphop, a gitárhangok és az elektronika felől a totál
experimentália, a Radiohead, a Massive Attack, a poszt-rock, Livius
éneke és dumái felől az egyszemélyes humor, a kávéházi stand-up comedy, a
hiphop, a ragga, a Quimbyből ismert "liviusos" "sanzonhoz dumálok,
történetet mesélek", és a blues. Aztán ha még ez sem elég, akkor nesze
neked egy kis soul, egy kis filmzene-hangulat, felbukkannak dzsesszes
elemek, míg az egész felett végig ott kísért a vegytiszta rakkendroll és
így tovább, és így tovább.
2011 novemberében elkészült az első album, amelyet december óta a
lelkes közönség stílusosan gumicsont alakú pendrive formájában
birtokolhat.