A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől "Bill, a királyig" terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív "műhelyei", a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a "Ki mit tud?" versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
A hatvanas évek nagy kulturális zsilipfelnyitása, filmes pezsgése után a ’68-at követő, kilátástalannak tűnő, langyos kádárizmusban fokozatosan csökkent a mozik látogatottsága. A hetvenes évek közepén már folyamatosan "kongó nézőterekről" és "elveszett vígjátékokról" cikkeztek a sajtóban. A közönség visszacsalogatásának egyik módszere volt az amerikai filmműfajok olyan speciális honosítása, mint az "eastern" vagy a "szocialista road-movie". Ez utóbbinak úttörője volt Zsombolyai János első filmje, A kenguru, amelynek nagy felfedezettjei a főszereplők, a vékonydongájú kőbányai teherautósofőr szerepében Gálffi László az elmaradhatatlan, nyugatról bizniszelt farmerban és autóstopposa, a kebleit alig eltakaró, szöszi Tarján Györgyi.
Miközben a Zil teherautó nagy iramban szeli a szocialista sztrádát, nagydíjas beszólásaik mellett a teljes slágerlista felhangzik a Skorpió, az LGT, a Gemini, a Fonográf, az Omega, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta legjobb dalaival. Amíg a Paksra tartó sofőr Nyugatról, Volvo kamionról, márkás cigiről, cuccokról álmodik, addig Zsozsó képében ott a valóság, a kőbányai munkásháttér a maga konfliktusaival, kalandjaival.
Rendező, operatőr: Zsombolyai János
Forgatókönyv (Bertha Bulcsu azonos című kisregénye nyomán): Bertha Bulcsu, Zsombolyai János
Zene: Frenreisz Károly, Tardos Péter, Szörényi Levente, Somló Tamás, Benkő László, Latzin Norbert, Delhusa Gjon, Tolcsvay László, Koncz Tibor
Dalszöveg: Bródy János, Demjén Ferenc, Frenreisz Károly, Tardos Péter, Adamis Anna
Ének: Delhusa Gjon, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Bódi Magdi
Vágó: Komlóssy Annamária
Házigazda: Réz András
Szereplők: Gálffi László (Varjú sofőr), Tarján Györgyi (autóstoppos lány), Vándor Éva (Zsozsó), Pásztor Éva (Zsozsó anyja), Csapó János (Zsozsó apja), Koltai Róbert (Jocó), Füller Dezső (Balog), Bánfalvy Ágnes (Zsozsó barátnője), Mendelényi Vilmos (Jocó barátja)
