A hit ereje

A HIT EREJE

Közreműködik:
Arany János – narrátor
Thurnay Viola – ének
Karasszon Dénes – cselló
Ács Dávid László – orgona
Kodály Kórus Debrecen

Vezényel:
Kocsis-Holper Zoltán

A keresztény kultúrkörben a nagyböjt a bűnbánat és a hitben való elmélyülés ideje. A hamvazószerdával kezdődő negyven nap nem csak fizikai értelemben, hanem lelkiekben is a megtisztulásról szól, hogy hitükben megerősödve és megújulva várják az emberek a húsvéti ünnepet. A Kodály Kórus márciusi hangversenyén lehetőség nyílik az elmélyülésre, a lelki felkészülésre.

„Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.”

(Pál levele a Rómabeliekhez 8:10)

Johann Sebastian Bach Jesu, meine Freude című motettája felépítésében és időtartamában is kiemelkedik többi hasonló műfajú alkotása közül. A lipcsei postamester feleségének gyászszertartására íródott, egy híján 300 évvel ezelőtt. Szent Anna Székesegyház A tizenegy tételes mű ötszólamú vegyeskart igényel, szövege pedig bibliai idézetekből és korálversekből épül fel a protestáns Bachtól megszokott, az igehirdetések retorikai magasságába emelkedő mondanivalóval és erős hittel.

„A tintinnabuli létével bizonyos értelemben azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Úr igazsága örökké tart, amivel azt szeretném mondani, hogy ez az igazság egyszerű.”

Arvo Pärt Fratres című műve az egyik első olyan darabja, melyet az általa kitalált, egyedi zenei nyelvezettel, a tintinnabuli (jelentése: harangocskák) technikával komponált. „A zenémet leginkább a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amely minden létező színt tartalmaz. Csak egy prizma képest ezeket a színeket egymástól elválasztani és ezáltal láttatni; ez a prizma a zenét hallgató lelke” – vallja az észt zeneszerző.

Maurice Duruflé a XX. századi francia zene egyik meghatározó alakja volt, a Saint-Étienne-du-Mont templom orgonistája, a Conservatoire tanára. Saját kritikussága önmagával szemben olyan mértékű volt, hogy élete folyamán mindössze tizennégy művet publikált, így hatását és tehetségét még jobban mutatja, hogy e néhány kiadott darabja révén mégis mindmáig elismert szerzőként szerepel és jelenik meg a világ zenei előadótermeiben. Legismertebb alkotása, a Requiem hallható a koncert zárószámaként, melyet édesapja emlékének ajánlott.

(Kocsis-Holper Zoltán)