Teatr

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“

Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke, de jó lelkületű királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan

Archaikus bábtáncoltató betlehemezők rítusjátéka kicsiknek és nagyoknak Jézus születéséről, áhítattal, énekekkel 45 percben, négy éves kortól.
Báb- és díszlet: Pilári Gábor, Vajda Zsuzsanna
A játékot kitalálta: Pilári Gábor, Vajda Zsuzsanna
Játssza: Vajda Zsuzsanna, Pilári Gábor

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

TÁNCKÁNON - Hommage à Kodály Zoltán
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársai, Bartók Béla, Lajtha László kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Forrás Néptáncegyüttes Független Színház
ALAKVÁLTÓK
táncszínházi előadás

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Magyar Táncművészeti Egyetem előadását és a Bekecs Néptáncszínház: A helység kalapácsa - néptánckomédia Petőfi Sándor azonos című műve alapján produkcióját tekinthetik meg.

A Határtalan táncfőváros fesztivál keretén belül ezen az estén az Esti dal, avagy 'Szálljatok fiókáim!' - Szabad emlékezés Rábai Miklósra programját nézhetik meg.
Ötven éve távozott közülünk Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes legendás alapítója, aki nemcsak megalkotta ­– annyi más műve mellet – az Ecseri lakodalmast, a Háromugróst, a Derecskei verbunkot, a Kis bojtárt, hanem kortársaival együtt megteremtette a magyarországi színpadi néptáncművészetet, és művészetével világsikerre vezette a társulatát.

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Háromszék Táncegyüttes: Hazától hazáig folklór előadását tekinthetik meg.

A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.

A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.

Az emberiség történetét a kezdetektől fogva át-meg átszövi a zene. Legősibb hangszereink a fúvós instrumentumok, melyek ezen a hosszú úton, velünk együtt fejlődve végigkísértek minket. Az ugariti pásztor csakúgy a furulya szavára legeltetett, mint több ezer év múlva a magyar juhász, a gulyás pont olyan klarinéton játszotta nótáját, mint a komolyzenész, vagy a jazzista.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.