Theater

tragikomédia

Bemutató időpontja: 2026. 02. 14.

„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”

Igazi vígjátéki különlegességgel várjuk a színházkedvelőket június 14-én, vasárnap délután, 17 órától! A Rózsavölgyi Szalon vendégjátékában Jon Lonoff: Centiről centire című darabja érkezik hozzánk – a fergeteges humorú produkció ráadásul magyarországi bemutató, így közönségünk az elsők között láthatja ezt a különleges előadást.

Egy történet a határokról, a vágyakról és arról, hogy néha a legnagyobb kérdésekre nincs kimondható válasz – csak megélhető igazság.

komédia két részben

Romantika, humor és társadalmi feszültségek egyensúlya teszi ezt az előadást igazán különlegessé. Mindazok számára csemege lesz, akik szeretik a klasszikus irodalmat, ugyanakkor élőben is szívesen átélik annak varázsát.

zenés színházi kitárulkozás
Előadja: Fodor Annamária

Felgördül a függöny, a füstszagú félhomályban halk jazz zene szól. A szóló trombita hangja első pillanatban varázsol el mindenkit a bárban. Éjszaka van. A félhomályban alig kivehető alakokról tudjuk, hogy fizikailag jelen vannak ugyan, de a zene varázsában gondolataik és lelkük már messze jár.

A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.

Új előadásunk kortárs magyar ősbemutató, ami a tiszazugi arzénmérgezések (1912–1929) történetét dolgozza fel, amikor asszonyok a mérget „gyógyszerként” használták, hogy megszabaduljanak bántalmazó férjeiktől vagy elviselhetetlen terheiktől.

Könnyed, párkapcsolat-gazdagító előadás humorral és rögtönzéssel!
„Néha megkérdezik, mi a titka a hosszú házasságunknak. Minden héten kétszer időt szakítunk arra, hogy elmenjünk egy étterembe. Finom, gyertyafényes vacsora, lágy muzsikaszó, tánc. A feleségem kedden megy, én pénteken.” – Henry Youngman
Mély igazságokat a párkapcsolatról és pláne a házasságról már sokan fedeztek fel és tették közzé előttünk is. Ezúttal rajtunk a sor.

Stanislawa Leszczynska lengyel szülésznő volt. Bába a birkenaui koncentrációs tábor szülészeti barakkjában. Az Anya Stanislawa Leszczynskáról, valamint azokról az anyákról és gyermekekről szól, akiknek pillanatok adattak arra, hogy együtt legyenek, hogy létezhessenek. Az Auschwitz Birkenauban fogvatartott nőknek és gyermekeiknek állít emléket.

A PADLÁS
félig mese, félig musical

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.

A „Szelíden és szilárdan” című előadás elénk tárja Szabó Magda életét, felidézi az írónő kivételes pályaívét, gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát, házasságát, íróvá érését.

improvizációs játék a Vígszínház színészeivel

Egy apró, törött legyező látszólag semmiség – de elég ahhoz, hogy egy olasz városka élete felboruljon.

70' tánc 14+

English friendly

Dorothyt, a kislányt forgószél ragadja el hétköznapi életéből, és egy varázslatos, ám veszélyes világba repíti. Itt három valószínűtlen figura csatlakozik hozzá, akikkel közösen próbálják megtalálni Ózt, a nagy varázslót, aki mindennek a kulcsa lehet, és aki mindegyikük álmát teljesítheti.

A Mind the Body egy kétrészes kortárs táncest, amelyben két különböző művészi hang tár elénk két belső univerzumot: az egyiket az elme lüktető, olykor kaotikus szövevénye határozza meg, a másikat a csend, az átalakulás és a fizikai lét ciklusai formálják. Kontrasztos energiák találkozása egy közös emberi térben – ahol nyugalom és feszültség, csendek és viharok állandó mozgásban alakítják egymást.

Ez a különleges, fordulatos és humoros darab egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. Miro Gavran mestere annak, hogy hétköznapi helyzetekből mély, emberi történeteket varázsoljon.

6+
55 perc szünet nélkül
Bemutató: 2024.08.31.

monomusical

Bemutató időpontja: 2025. december 11.

Nicolas Billon kanadai drámaíró lélektani krimijét a világ számos országában műsorra tűztek. Magyarországon a Pinceszínházban látható először.

Hófehérke és a négyfejű sárkány
Mit csinál az ember , ha olyan négy zenésszel hozza össze a sors, akik külön-külön, és együttesben is kiválóak?
Örül.

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

Schubert érzékeny és furcsa tónusú művében a halál lágy és barátságos, a lány zaklatott és ijedt. A Győri Balett táncművészei Szőllősi Krisztina érzelmekkel és szenvedéllyel teli mozdulatain keresztül mesélik el az elfogadás és az elmúlás súlyos tapasztalását.

Tangó táncszínházi előadás

Pom Pom meséi
Gombóc, Artúr Radírpók és Festéktüsszentő Hapci Benő

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Szegedi Nemzeti Színház közös színházi nevelési programján eddig csak középiskolai osztályok vettek részt, ezúttal azonban minden érdeklődőt szeretettel várunk. Különös tekintettel ajánljuk leendő és jelenlegi szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakembereknek, továbbá mindenkinek, akiket foglalkoztatnak a szenvedélybetegséggel kapcsolatos élethelyzetek.

Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.