Katona József Színház

Katona József Színház

A Katona József Színház mai formájában 1982-ben született meg. Létrejöttének körülményei rendhagyóak a magyar színházi életen belül: a színház arculata csak előtörténetének fényében világosodik meg. A vidéki színházak eredményei, a kaposvári és a szolnoki színház művészi presztízse a 70-es évek második felére a magyar kulturális élet megkerülhetetlen tényeivé váltak, s nyilvánvaló volt, hogy nem maradhatnak következmények nélkül a főváros színházi életére nézve.

1978-ban, amikor a kulturális vezetés kísérletet tett az akkor már régóta általános válsággal küzdő budapesti Nemzeti Színház problémájának átfogó megoldására, ezt a kaposvári és a szolnoki színház vezető erőinek segítségével vélte megoldhatónak. 1978-ban Székely Gábort, a szolnoki színház korábbi igazgatóját a Nemzeti Színház főrendezőjévé, Zsámbéki Gábort, a kaposvári színház korábbi igazgatóját pedig a Nemzeti Színház vezető rendezőjévé nevezték ki, továbbá a Nemzeti Színház szerződtette a kaposvári és a szolnoki társulatnak azokat a tagjait, akik az új törekvéseket a legtisztábban és a legmagasabb fokon képviselték. Az 1978 és 1982 közötti Nemzeti Színházi periódus lényeges mozzanata, hogy a Kaposvárról és Szolnokról felkerült művészek nem elszigetelt csoportot alkottak, hanem egy új kollektíva kristályosodási pontjává váltak a Nemzeti Színház társulatán belül. Az új művészkollektíva azonban, amely a Nemzeti Színházban megszerveződött, anélkül, hogy elvileg tagadta volna a Nemzeti Színházi hivatás fontosságát, az adott színháztörténeti pillanatban a színház és az élet közötti kapcsolat helyreállítását-megtalálását tartotta a legégetőbb feladatnak, vagyis egyfelől a nyitottságot, érzékenységet, fogékonyságot a magyar társadalom mindennapjainak új meg új problémái iránt, s a reagálást ezekre a problémákra, másfelől a hagyományok ápolása helyett azoknak a színházi eszközöknek, annak a színházi nyelvnek a megtalálását, amelyek segítségével artikulálni lehet az élet által felvetett problémákat. Ez a hangsúlykülönbség a művészi feladat felfogásában egyfelől a "nemzeti feladat", másfelől a "társadalmi és színházi feladat" szembekerüléséhez vezetett, s amikor a kulturális vezetés előtt világossá vált, hogy a kétféle törekvést nem lehet harmonikusan összeegyeztetni, lehetőséget adott arra, hogy a Nemzeti Színház társulatának ez a közös törekvések jegyében tömörülő része kiváljon a Nemzeti Színházból és a Katona József Színházban - amely 1951-től a Nemzeti Színház Kamaraszínháza volt - önálló színházként működjön tovább.

Így jött létre 1982-ben Székely Gábor igazgató és Zsámbéki Gábor művészeti vezető irányításával mai formájában a Katona József Színház. A Katona József Színházat nem valamilyen különleges program, nem a különbözni akarás szándéka különbözteti meg a többi magyar színháztól, hanem egyszerű tény: ez a társulat nem valamiféle "geológiai" alakulás eredményét, különböző történelmi és színháztörténeti korszakok rétegeinek egymásra rakódását mutatja, nem hurcolja magával a korábbi más irányú társulatfejlesztések és művészi törekvések ballasztját, hanem tagjai, ha korábbi együttműködés alapján is, mégis mind egyszeri aktussal és önként választották egymást és egymást választották. E választások tartalma: lényeges pontokon való egyetértés a világ, az élet és a színház dolgaiban, s ez egyetértés következményeinek vállalása a gyakorlati színházi munkában. A Katona József Színház nem vall olyan nézeteket, amelyeket mások is nem vallanának a magyar színházi életben: ám rendhagyó keletkezéstörténete jóvoltából a magyarországi színházak többségével szemben egységesen vallja ezeket a nézeteket, s ezért közvetlenül vállalhatja és igyekezhet megvalósítani azokat.

A Katona József Színház kiindulópontja a 20. századi kultúrának az az alapvető ténye, hogy a színházművészet immár nem alárendelt interpretáló művészet, mintegy a drámairodalom járuléka, hanem ugyanolyan értelemben autonóm művészet, mint a 19. századdal bezárólag annak tartott művészetek: az irodalom, a zene, a képzőművészetek. Ez természetesen sem azt nem jelenti, hogy másodlagosnak tekintjük az irodalmi szempontot, az irodalmi értéket, sem pedig azt, hogy a műsor másodlagos a rendezői és színészi munkához képest. A Katona József Színház általában igyekszik elkerülni, hogy gondolkodása áldozatul essék az olyan egészségtelen ellentéteknek-konfliktusoknak, mint az irodalom és színház, dráma és előadás szembeállítása: maximális irodalmi igényességet igyekszik érvényesíteni, kezdve a műsorra kerülő drámák kiválasztásától, a kommersz darabok következetes elutasításán keresztül, egészen a fordítások, nem egyszer újrafordítások elkészíttetéséig, a fordítókkal való együttműködésig.

Miként a Katona József Színház nem ismeri el az irodalom és a színház, a dráma és az előadás ellentétét, akként nem ismeri el a színész-rendező, az avantgardizmus-értékőrzés, a kísérletező színház-közönségszínház ellentéteket sem. A színház tagjainak egymással való munkatapasztalata nem a színészcentrikusság vagy rendezőcentrikusság hamis alternatíváját, hanem a színész és a rendező együttműködésének elvét érlelte meg. A Katona József Színház érdeklődésének homlokterében a valóság áll, s a hagyomány és modernség viszonyát is ennek jegyében fogja fel. Meggyőződése szerint a magyar színház - és a világszínház - legjobb hagyományaihoz kapcsolódik, legjobb hagyományait folytatja, ha legfőbb feladatának tekinti, hogy folyamatosan képes legyen a szellemi érzékenységnek és frissességnek olyan intenzív állapotában létezni, hogy gyorsan változó világunkban, ahol a napi érdek és a távlatosabb történelmi szükséglet szinte azonos erővel jelentkezik és gyakran nehezen különböztethető meg, a közösen fontosat, a történelmileg érvényeset a lehető leggyorsabban ismerje fel és elemzésben tudatosítsa, hogy a felismert és tudatosított közösen fontosból, annak színházi képviseletéből-megvalósításából a lehető legtöbbet, művészileg a lehető legérvényesebbet vállalja. A Katona József Színház a társadalmi fejlődést akarja segíteni azzal, hogy tudatosítja az egyén és a közösség lét- és sorsproblémáit.

A Katona József Színház hagyományai és mai arculata szerint realista színház - de nem a szűken felfogott stílusrealizmus értelmében, hanem a valósághoz való viszonynak vázolt, átfogó esztétikai érelmében. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a konkrét valóság iránti elkötelezettség jegyében színházunk játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen. Noha a Katona József Színház társulata a magyar színházkultúra legerősebb hagyományának megfelelően leginkább a pszichológiai realista módon motiváló és építkező színjátszásban a legotthonosabb, mondhatni ez a színházi anyanyelve, mégis, sőt éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy időről-időre olyan műveket is bemutassunk, amelyek megkövetelik az avantgard irányzatok által gazdagított modern színházi nyelv bizonyos elemeinek elsajátítását is.

A Katona József Színház nem szűk körű partikuláris rétegszínház, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönséghez kíván szólni. Az egyén és a közösség lét- és sorsproblémái magától értetődően nem egy elitre tartoznak, hanem magára a közösségre, potenciálisan minden egyénre. A színház törekvése nem az elkülönülés, hanem a közönséggel való szabad "párbeszéd". Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Katona József Színház minden egyes műsordarabja, minden egyes produkciója ugyanolyan széles közönséghez szóljon. A színház és a közönség differenciált-sokrétű kapcsolatának a játékrend, a működés egészében kell kialakulnia és megvalósulnia, aholis a végletek között mind a színház, mind a közönség számára azok a produkciók jelentik a legteljesebb kielégülést, amelyek szerencsés egyensúlyt érnek el a problémák mélysége és komolysága, illetve a széles konszenzus között. A Katona József Színház számára fontosak az ilyen lényeges mondanivalóval széleskörű megértésre találó produkciók, mert ezek jelentik azt az "archimedesi pontot", amely lehetővé teszi, hogy egyfelől vállalja a színjátszás pluralizmusát, másfelől azonban el ne vesszen ebben a pluralizmusban.

A Katona József Színházat 1989-től, Székely Gábor kiválása után 2011-ig Zsámbéki Gábor igazgatta. 2011. február 1-től a színházat Máté Gábor vezeti.

1991-től Kamra néven új stúdiószínházat nyitottunk, a korábban részletezett művészi céljaink minél differenciáltabb megvalósítására.A színház 1990-ben alapító tagja lett a Giorgio Strehler elnöklete alatt megalakult, az európai művészszínházakat tömörítő, párizsi székhelyű Európai Színházak Uniójának. 1996 és 2002 között Zsámbéki Gábor volt az Unió elnöke. A Katona jelenleg a Mitos21 nemzetközi színházi csoportosulás tagja.

HASZNOS INFORMÁCIÓK: Közönségszolgálati Iroda nyitva tartása: Hétköznap: 11-19 óráig Hétvégén: 16-19 óráig Előadások napján: 21 óráig. Nemzeti ünnepnapokon zárva.

Parkolás:

Színházunk nem rendelkezik saját parkolóval, ezért a környéken gyakori parkolási nehézségek elkerülése érdekében javasoljuk a parkolóházak használatát. - Franklin Ház (Reáltanoda u. 5., a Kamrától 1, a Katonától 3 percre. Pártoló tagjaink számára kedvezménnyel.) - Parkolóház az Aranykéz utcában (Aranykéz u. 4-6, 18:00 után 200 forintos parkolási díjjal) - a Deák tér felől érkezők praktikusan a Szervita téri parkolóházat használhatják - Rumbach Sebestyén utcai felszíni parkoló (megközelíthetó a Király utca, illetve Madách tér felől) - Pollack Mihály téri mélygarázs (megközelíthető a Múzeum utcán keresztül) - Astoria parkoló az ELTE tömbje és az East-West Center között (bejárat a Kiskörútról)

Tovább 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 6.

Katona József Színház

208 esemény

Váltás a programokra

Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ