Új helyszínen mutatkozik be a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Az együttes ez alkalommal a Budapesti
Operettszínházba a Romantikus érzelmek című koncertjére várja az érdeklődőket. Az est karmestere
Massimo Belli.
mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: 2023. Februar 21. Dienstag, 19:00
Műsor:
Max Bruch: I. (g-moll) hegedűverseny op. 26
Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny No 1.
Ludwig van Beethoven: VI. F-dúr „Pastorale” Szimfónia op. 68
Közreműködik: Dmitry Ishkhanov – zongora; Yookyung Yoon - hegedű
Karmester: Massimo Belli
Max Bruch (1838–1920) német romantikus zeneszerző egész pályája során vonzódott a fülbemászó melódiák, a hagyományos zenei formák és a népdalok iránt. A kezdetektől harcolt a Liszt és Wagner által fémjelzett új német iskola ellen, stílusában sokkal inkább Mendelssohnhoz és Brahmshoz áll közel. Bár számos művet alkotott, napjainkra szinte csak egyetlen kompozíciója, I. hegedűversenye maradt igazán népszerű. A szerzemény első változatát Bruch 1866-ban komponálta, a következő évben azonban Joseph Joachim magyar származású hegedűművész közreműködésével átdolgozta, s az új változat 1868 januárjában hangzott el először Joachim előadásában. Bár később még két hegedűversenyt
komponált, azokkal nem tudta felülmúlni a legelső sikerét.
Liszt Ferenc 1., Esz-dúr zongoraversenye az egyik leggyakrabban játszott zongorára írt versenymű . A magyar komponista első zongoraversenyeként tartják nyilván, noha a másodikként sorszámozott A-dúr zongoraversenyt korábban megírta, az Esz-dúrt azonban hamarabb mutatta be, ezért lett ez az első. Bár már az 1830-as évektől foglalkoztatta egy zongorakoncert gondolata, és a későbbi mű vázlatait még fiatalon papírra is vetette, a weimari időszakban kezdte részletesebben kidolgozni a kompozíciót, amikor az udvari zenekar élén lehetőséget kapott a zenekari hangzás alaposabb megismerésére. Igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott rajta, nem kevesebb, mint öt változatott készített el az 1855-ös bemutatóig. Ekkor maga Liszt játszotta a zongoraszólamot, s a vendégként Weimarba látogató Berlioz vezényelt.
„Inkább érzelmek kifejezése, mintsem festés” – fogalmazta meg 6., F-dúr, „Pastorale” szimfóniájának alcímében Ludwig van Beethoven. A szerző imádta a természetet, rengeteg időt töltött vidéki sétákkal. Vélhetően egy ilyen alkalom ihlette ezt a művét, amely 1808-ban készült el, és egyike a komponista néhány programzenéjének. A bécsi bemutatón viszonylag nyugodt és befelé forduló hangulatával nem nyerte el maradéktalanul a közönség tetszését, de azóta egyike lett a szimfonikus repertoárok központi darabjainak. Az öttételes szimfónia számos konkrét, naturális elemet tartalmaz – például egy patak vizének csobogása, madárkoncert és egy hirtelen kitörő vihar hangjai – Beethoven szándéka azonban nem a puszta események, hanem az azok kiváltotta érzelmek bemutatása volt.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Lázár Ervin csupaszív, tanulságos meséi Gerner Csaba humoros és érzékeny átiratában, Gulyás Levente játékos és fülbemászó dallamaival kelnek életre a Madách Színházban, közös kalandozásra invitálva kicsiket és nagyokat egyaránt.
Zenetörténeti szenzáció Budapesten: A MAGYAR ÉS A KÍNAI NÉGY ÉVSZAK
A világon először egy koncerten, február 2-án a Zeneakadémián!…
Nőnap előestéjén különleges koncertre várjuk a közönséget a Várkert Bazárban, ahol Tóth Vera az est fókuszába a női energiát, a…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
