Prämodern koncertek: Onczay Zoltán és Dani Imre

Műsor:

Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827):
7 variáció Mozart A varázsfuvola című operájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen…” duettjére, WoO 46 (1801)

Richard WAGNER (1813–1883):
Álmok
Dal az Esthajnalcsillaghoz
Az angyal

Robert SCHUMANN (1810–1856):
Adagio és Allegro, Op. 70 (1849)

Johannes BRAHMS (1833–1897):
Szonáta csellóra és zongorára F-dúr, Op. 99 (1886)

Paul HIMNDEMITH (1895–1963):
Meditáció (1938)

Anton WEBERN (1883–1945):
Két darab (1899)


A legnemesebb látomás – német romantikusok csellóra és zongorára.
A koncert a romantika nemes eszményeit követi végig a századfordulóig vezető úton. Beethoven játékos-zseniális variációi a szeretet öröméből születnek, majd Wagner dalai a vágy, az áhítat és az álom világát idézik meg. Schumann bensőséges lírája és Brahms monumentális ereje a romantikus lélek két pólusát jeleníti meg: a mély érzékenységet és a felemelő szenvedélyt.
Hindemith Meditációja már új kor kezdetét hirdeti: egyszerre elmélyült és modern hangzásvilág, amely mégis a hagyomány szelleméből táplálkozik. A program Webern finoman megmunkált miniaturáival zárul — a hang esszenciájává sűrített fenséges vízióval.