Programmation


Metamorfózis

Metamorfózis

A koncertet belépőjegy vagy Korzó bérlet, valamint védettségi igazolvány és személyazonosság igazolására alkalmas okmány bemutatásával lehet látogatni.

There are no current performances on jegy.hu

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date on this page: Tuesday, 11 May 2021 7:30PM

Metamorfózis

A koncertet élőben, online is közvetítjük, az online közvetítésre belépőjegyek itt kaphatóak:
https://online-kodalyfilharmonia.jegy.hu/event/metamorfozis/1d6bbe71-a804-4633-a018-58408d563238
 

Műsor:
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány
Mendelssohn: g-moll zongoraverseny, op. 25.
Csajkovszkij IV. (f-moll) szimfónia, op. 36.

Közreműködik:
Ránki Fülöp – zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kollár Imre
 

A járvány ideje alatt a szokatlan körülmények között megtartott koncertek rendezői  többször folyamodtak kreatív ötletekhez. A közönség nélküli online események műsorszerkezetükben, illetve az együttesek biztonságos térbeli elhelyezésének tekintetében  újszerű megoldásokat eredményeztek. Most, amikor végre visszatérhet a közönség is a hangversenytermekbe, a Kodály Filharmonikusok egy minden tekintetben a hagyományokhoz kötődő programmal várja közönségét. A nyitány – versenymű – szimfónia szerkezetű koncertünk a szokásos rendhez történő visszatérést is szimbolizálja.

Richard Wagner, mint vérbeli operaszerző a szimfonikus koncertek programján leginkább egy-egy nyitánya, előjátéka révén képviselteti magát. (Bolygó hollandi,  Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda) Ezek mellett  az egyik legjátszottabb A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya. A különböző irodalmi források alapján a 16. századi német mesterembereknek, költő-énekeseknek emléket állító vígopera előjátékát szerzője egy vasúti utazása alkalmával, 1862 tavaszán kezdte komponálni. A nyitányban a darab legfontosabb  zenei témái jelennek meg. A mesterek ünnepélyes menete, a bölcs Hans Sachs és a szerelmes  Stolzingi Walther alakja éppúgy megelevenedik, mint az inasok keltette kavarodás és zűrzavar, melyből aztán remek fúgát is felépít a zeneszerző. Az ujjongó, ünnepélyes hangulatú lezárás a  nyitány kezdő motívumait idézi vissza. Sajátságos önreflexió is ez az opera, mert Walther és Sachs figurája mögött lehetetlen nem észrevenni Wagner és az őt önzetlenül támogató Liszt Ferenc alakját.

Szinte megmagyarázhatatlan, hogy Mendelssohn g-moll zongoraversenye miért tartozik a ritkán játszott művek közé, különösen, ha a szerző e-moll hegedűversenyének népszerűségével vetjük össze. Csakis a zongorairodalom tékozló gazdagsága  miatt eshet ki egy ilyen minőségű alkotás az előadóművészek és koncertrendezők látóköréből. Itáliai utazását követően, 1830-ban fogott a zongoraverseny megfogalmazásához a zeneszerző. A 2. zongoraverseny három tétele gyakorlatilag folyamatosan – attacca – követi egymást, biztosítva a különböző zenei karakterek és témák kohézióját. A nyitó Molto allegro con fuoco szinte azonnal a szólóhangszerre bízza a főtéma bemutatását, a zenekar ezúttal csak kísérő szerepet játszik. A klasszikus szonátaformát követő tételben időnként Mozart hatása  is felsejlik. Egyéni viszont az a mód, ahogyan a második tételt vezeti fel Mendelssohn. Lezárás helyett egy rézfúvós fanfár viszi a hallgatót a hármas tagolású, bensőségesen éneklő  Andantéhoz, melyet a mélyvonósok indítanak el. A Presto tempójú finálé  indítását is a trombiták és kürtök hívójele előzi  meg. A rondó jellegű tételben a zenekar immár a  zongora egyenrangú társává szegődik. Szokatlan, hogy hagyományos értelemben vett virtuóz kadenciát ebben a tételben sem hallunk, a zárótétel kíséret nélküli zongoraszólói azonban kárpótolnak ezért a „hiányért”. A darab végén  az első tétel motívumai is újra megjelennek, keretet adva Mendelssohn felfedezésre méltó, zenei értékekben és dallamokban gazdag versenyművének.

Csajkovszkij hat, illetve – a Manfrédot is ideértve – hét szimfóniája közül a IV-V-VI. vált valójában népszerűvé, ezek a nagy együttesek és karmesterek számára mindig komoly erőpróbát jelentenek. Az f-moll hangnemű, 1878-ban bemutatott  IV. szimfóniát szerzője patrónusának, Nagyezsda von Meck asszonynak ajánlotta. Mint minden jelentős alkotó, Csajkovszkij is saját magát, lelki önarcképét fogalmazta a partitúrába. Az alkotói folyamat egybeesett a zeneszerző magánéletének egyik nehéz periódusával. Vallomása szerint a mű kulcsa a terjedelmes első tétel, mely  a boldogság és az álmok kibontakozását akadályozó végzet, a sors zenei megjelenítése. A Canzona feliratú fájdalmas második tétel igazából az orosz románcok hangvételét idézi fel. A kezdő oboaszóló nagyívű dallama többször is elhangzik különböző hangszereken, mindig  más-más zenei textúrába illesztve. Különösen érdekes a következő Scherzo tétel, melynek gerincét a vonóskar pengetve (pizzicato) szólaltatja meg, míg a trió részt a fa-, és rézfúvósok játsszák, felidézve egy falusi vígalom, illetve egy távoli katonai menetelés hangulatát. Ezután hatalmas kontrasztként, elsöprő erővel köszönt be a  zárótétel, melynek jellegzetes témáját az „Áll egy nyírfa a réten” kezdetű népszerű orosz népdal alkotja. Az erőteljes és diadalmas kicsengésű finálé – mintegy figyelmeztetésként – még visszaidézi a nyitótétel  sors-motívumát is, majd rendkívül hatásosan, elsöprő erővel ér véget.
                                                                                                                                                              (baljos)

Ránki Fülöp Budapesten született 1995-ben. Becht Erika és Hambalkó Edit, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita tanítványa volt. 2018-ban mesterdiplomázott. Koncertezett Európa több országában, Japánban és Kínában is. Zongoraversenyek szólistájaként partnere volt többek között Heinz Holligernek, Keller Andrásnak, Kocsis Zoltánnak és Maxim Vengerovnak. Rendszeresen fellép közösen szüleivel, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészekkel. 2016-ban Junior Prima Díjat kapott, 2017-ben pedig a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjával jutalmazták.

A képen Ránki Fülöp látható (fotó: Radnóti Róza)

Our offer


Az elmúlt évek óriási sikerei után 2026. október 16-án a világhírű hegedűművész és karmester, André Rieu ismét visszatér az MVM Dome színpadára! 2026-ban a közönség ismét egy varázslatos és sokszínű koncertprogramra számíthat, amelyben opera, slágerek, musicalrészletek, filmzenék, örökzöld klasszikusok, és természetesen felejthetetlen keringők is helyet kapnak. Rieu koncertjei nemcsak a magával ragadó zenéjükkel bűvölik el a közönséget, hanem humoros, közvetlen színpadi jelenlétével is. A gyönyörű jelmezek, a lenyűgöző díszletek és a látványos fénytechnikák minden korosztály számára különleges élményt nyújtanak.

Az 50 éves Kecskemét Táncegyüttes évadzáró műsora – Jövőnk hagyományában

(esőnap: június 5.) Sztárvendég: Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűművész

Follow us!


Suggestions


ERKEL360: LAKÓGYŰLÉS, a musical Szép

Erkel Színház

Az Erkel Színház univerzumában új fejezet nyílik: megérkezett az Erkel360, egy különleges, formabontó színházi élmény. A sorozat első bemutatója a…

Micimackó, avagy mi lesz a Százholdas pagonnyal? Szép

Kolibri Színház

Fordulatos vidám mese, amiben sok kaland vár Micimackóra és barátaira, de egy dolog sosem változik, hogy Micimackó szereti a mézet.

Ad

A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…

Accessibility menu
Increase font size
100%

Ajándékozzon jegy.hu
ajándékutalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Culture at Home
online.jegy.hu

Enjoy our online streaming services from the comfort of your couch!

Subscribe to newsletter

Get informed about the best programs!

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Le temps alloué est expiré. S’il vous plaît replacer les items dans le panier.