1920. február - ekkor indult az első gyerekvonat a Keleti pályaudvarról.
2022. február - ekkor kezdődött az orosz-ukrán háború.
2026. február - asszociációk, történetek, mások élete - Réthelyi Orsolyával, Spányik Andrással és Száraz Eszterrel.
•••
Száraz Eszter szerkesztő-rendező munkája miatt mindig mások életével foglalkozott. Most is ezt teszi majd az ISON-ban, ahol kéthavonta beszélget a nagyközönség számára nem ismert, hétköznapi emberekkel.
Olyan vendégekkel, akiknek az élete szintén mások életéről (is) szól és akiknek a történetein keresztül láthatjuk, hogy mindannyiunk életére hatással van mások élete. Összeköt egy szál, ahogy a párhuzamosok is metszik egymást a végtelenben. Valahol.
Minden alkalommal két vendég érkezik, akiknek sorsa, története vagy éppen a munkája indirekt módon kapcsolódik egymáshoz. Na meg persze mások életéhez.
•••
A Mások élete estek jegybevételét minden alkalommal egy-egy jótékonysági szervezetnek ajánljuk fel.
•••
A második, februári Mások élete esten Réthelyi Orsolyával és Dr. Spányik Andrással találkozhatunk az ISONban. Mindketten történetek sokaságát őrzik.
• András a MedSpot Alapítvány kurátora és orvosszkmai vezetője, orvosként, pszichiáter-pszichoterapuetaként közvetlenül is emberekkel foglalkozik, a jelenben is nagyon sok "feldolgozhatatlan", feldolgozandó történetet lát. Társadalmi ügyekben is aktív, jótékonyságból rendszeresen jár Kárpátaljára segíteni az orvosokból, önkéntesekből álló csapatával az ottani menekültek orvosi és mentális ellátásában.
• Emlékek, traumák, gyereksorsok, vagy éppen a gyerekkorhoz való nosztalgikus kapcsolódások mentén Orsolya és András is kapcsolódnak egymáshoz, miközben történeteik a háborúból indulnak, annak a "hozadékai".
• Orsolya történész, irodalomtörténész, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a gyermekvonatok témájának kutatója. Az I. és a II. világháború után gyereknyaraltatási akció keretében mintegy 60.000 rászoruló magyar kisgyerek került rövidebb vagy hosszabb időre külföldre, tíz százalékuk végleg kint maradt.
Nyaraltatásnak indult, de sokukat örökre "ott felejtették", volt aki egész életére kiható traumát szenvedett el, míg mások kaptak egy mesébe illő második családot. Nagy részükről a szülők mondtak le, sokszor vélhetőleg jobb életük lett kint, mint amilyen akkoriban itthon lehetett volna.
Volt akit cselédnek használtak, volt akit tejben-vajban fürösztöttek, szinte szó szerint is. 90 évesen is elsírták magukat, ha szóba került a szülőhazájuk, és volt, aki 87 évesen is átalakult kislánnyá, amikor az interjúk során arról mesélt, hogy sosem tudja megbocsátani, hogy "lemondtak" róla vérszerinti szülei. A kint maradt magyar nők vagy férjhez mentek és szinte teljesen asszimilálódtak vagy apácák lettek, mert ez utazási és tanulási lehetőséget, érvényesülést és bizonyos fokú szabadságot is jelentett.
De olyan is akad, aki kint családot alapított, és egész életében titkolta, hogy "gyermekvonatos", azaz "liga gida" volt.
• Mi várt és mi vár most azokra, akik a háború következményei miatt már gyerekkorukban kénytelenek új életet kezdeni? 1920. február - ekkor indult az első gyerekvonat a Keleti pályaudvarról.
2022. február - ekkor kezdődött az orosz-ukrán háború.
2026. február - asszociációk, történetek, mások élete - Réthelyi Orsolyával, Spányik Andrással és Száraz Eszterrel.
----
A Mások élete sorozat ötletgazdája és vezetője:
Száraz Eszter a Színművészeti Egyetem dramaturg szakán diplomázott (2008), szerkesztő-riporterként, majd főszerkesztőként és rendezőként is számos televíziós és filmes műfajban dolgozott. Rengeteget forgatott terepen, valódi életeket látott igazán közelről, több társadalmi osztály sorsára rálátott, privát életterekben járhatott az ország különböző pontjain. Mások élete projekt címen több mint tíz éve dolgozik egy fotósorozaton is.
