A szerelem minden korban és minden nyelven értelmezhető, éppen ezért a szerelmesek története is „időtlen” és „határtalan”, bár a magyar nép kulturális nyelvén íródik, mégis bárki számára érthető. Ugyanakkor a szerelem szinonima is. A keresés és a megtalálás szinonimája, melyhez végig kell menni azon az úton, melyet az alkotók elénk raktak, s miközben vándorlunk ezen az ösvényen, egymást váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.
Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Kubinyi Júlia, Hetényi Milán
Zene: Gera Attila, Herczku Ágnes, Hetényi Milán, Nyitrai Tamás, Pál István Szalonna, Sebő Ferenc, Zimber Ferenc
Koreográfus: Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fitos Dezső, Hetényi –Kulcsár Klára, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Szappanos Tamás
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Árvai György
Fény: Gimpel Ákos
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenei vezető: Karacs Gyula
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Darabos Péter, Hetényi-Kulcsár Klára, Farkas Máté
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas
