Kodály Fesztivál Nyitókoncert

Kecskeméti Szimfonikus Zenekar nyitókoncertje

Műsor
W.A. Mozart: 39. Esz-dúr Szimfónia K. 543
szünet
F. Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül
Kodály Zoltán: Galántai táncok

Andreas Ottensamer zenei tanulmányait 1999-ben kezdte zongorán szülővárosában, majd a bécsi Zeneművészeti Egyetemen, hegedülni tanult Wolfgang Herzernél, majd 2003-tól klarinéton Johann Hindlernél. Tanulmányait ezek után az Egyesült Államok Harvard Egyetemén folytatta. Ottensamer zenekari tapasztalatait klarinétosként először a Bécsi Állami Operaházban és a Bécsi Filharmonikusokban szerezte. 2009 októberében a Berlini Filharmonikusok Zenekari Akadémiájának munkatársa volt. 2010 júliusától 2011 februárjáig a Berlini Szimfonikus Zenekar klarinétművésze volt, 2011 márciusa óta pedig a Berlini Filharmonikusoknál tölt be szóló klarinét pozíciót.

Ottensamer szólistaként és kamarazenészként is világszerte koncertezik olyan partnerekkel, mint a Bécsi Virtuosi (a Bécsi Filharmonikus tagjai), Leif Ove Andsnes, Angelika Kirchschlager, Julian Rachlin és Yo-Yo Ma. 2005-ben megalakította apjával és bátyjával, Daniel Ottensamerrel a The Clarinotts klarinét triót. Az együttes koncertkörutakat tart Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban, az Egyesült Államokban.

A 39., Esz-dúr szimfónia, K. 543, Wolfgang Amadeus Mozart három utolsó szimfóniáinak egyike.
A csúcsként számontartott nagy g-moll (K. 550), illetve C-dúr „Jupiter” (K. 551) szimfóniákkal egy időben keletkezett, 1788 nyarán, tehát túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Mozart legnagyobb szimfóniái közé tartozik, de az említett másik két szimfónia az utókor során mégis népszerűbbé vált.
A mű derűs, sőt életörömöt sugárzó hangulatára nem voltak hatással a komponálás idején már egyre súlyosbodó személyes gondok. Már maga az Esz-dúr hangnem az erő és férfias energia adekvát kifejezési formáját jelenti Mozartnál éppúgy, mint olasz példaképeinél.

Kodály Zoltán: Galántai táncok
Kodály Zoltán (1882-1967) 1933-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80. évfordulójára komponálta máig egyik legnépszerűbb szimfonikus művét. A bemutatóra ugyanebben az évben került sor.
Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel azelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: “von verschidenen (sic!) Zigeunern aus Galantha”. (…) Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.” – írja a szerző Galántai táncok című darabja elé.
A darab felidézi a hagyomány kétrészes lassú-gyors szerkezetét verbunkos zene: lassú bevezetéssel nyit, klarinétra költözve kádencia andante maestoso szekció, majd négy gyors tánc szekció

Songs Without Words (Dalok szöveg nélkül) Felix Mendelssohn romantikus zeneszerző 1829 és 1845 között írt rövid lírai zongoradalainak sorozata. Nővére, Fanny Mendelssohn és más zeneszerzőkis írtak ugyanebben a műfajban műveket. A 48 dalból álló gyűjteményt eredetileg szóló zongorára írta és hat kötetben jelent meg. A koncerten 6 tétel szólal meg Andreas Ottensamer tolmácsolásában, melyet maga hangszerelt szimfonikus zenekarra.
Megszólaló tételek: Op. 30/4, Op. 19/6, Op. 62/6, Op. 67/5, Op. 102/5, Op. 30/6