A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől "Bill, a királyig" terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív "műhelyei", a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a "Ki mit tud?" versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
Egy korabeli kritika szerint a nézők szinte szétverték a mozipénztárakat. 1954-re, az olvadás idejére már kiforrott a "szocialista operett" sajátos műfaja. Ebben az olyan tapasztalt mesterek, mint Révész György, tökéletes biztonsággal ötvözték a hagyományos operett és a szocialista realizmus kedvelt kliséit. Főágon a sportrepülő, tanulást elhanyagoló bonviván és a "dr. matematika" primadonna (Zenthe Ferenc és Ferrari Violetta) leckézteti egymást, mielőtt megnevelődve, önkritikát gyakorolva révbe jutnak. Az őket aláhúzó komikus ellenpárost a nőies, mulya buffó (Kállai Ferenc) és a színtelen szubrett (Gyurkovics Zsuzsa) alkotja.
Az "eszmei tartalom" nem akadályozza meg, hogy e film a régi mozi rajongóinak listáin a legkedvesebbek között legyen. A Kétszer kettő néha ötöt sport, kabarétréfa, fantasztikus szereposztás tették az egyik legnépszerűbb filmmé, s mindenekelőtt Fényes Szabolcs fülbemászó slágerei, így a címadó dal, a Túl szép, a Mint a szélvész száll repülőnk és a Ne tétovázz tovább.
Rendezte: Révész György
Forgatókönyv: Vajda Albert, Kovács Dénes
Operatőr: Hegyi Barnabás
Zene, dal: Fényes Szabolcs
Díszlet: Sőrés Imre
Kosztüm: Weingruber Éva
Vágó: Zákonyi Sándor
Házigazda: Réz András
Szereplők: Szereplők: Zenthe Ferenc (Kerekes András),
Ferrari Violetta (dr. Tóth Panna), Makláry Zoltán (professzor), Kállai
Ferenc (Lajoska), Gyurkovics Zsuzsa (Piri), Kiss Manyi (Kerekesné),
Solti Bertalan (Márton bácsi), Szabó Sándor (Bálint), Peti Sándor
(pedellus)
