KÉRI GÁBOR - EICHINGER TIBOR- gitár DUÓ KONCERTJE

Kurtág „Szálkák” és Ligeti „Musica Ricercata” című műveinek – ill. részleteinek – saját improvizációkkal bővített előadása két gitáron az előadók saját átiratai alapján.
Mindkét előadó jazz-gitár művész, Eichinger Tibor a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte diplomáját, Kéri Gábor Snétberger Ferenc tanítványa, majd Németországban
számos formációban megfordul (Tony Lakatos,Klaus Doldinger,Al Porcino Big Band).
Céljuk tehát a kortárs zeneművek és az improvizáció élményének bemutatása koncerteken.
Ligeti maga is folyamatosan kísérletező alkotó, azért is esett a művészek választása a korai „Musica Ricercata” improvizációkkal való bővítésére, mert ezek a művek – még a bartóki hatás alatt íródva - talán a leginkább „érintetlenek” kísérletezés szempontjából a későbbi elektronikus, vagy „Hungarian Rock” kompozíciókhoz képest, ugyanakkor számtalan zenei lehetőséget kínálnak az improvizációra. A zongoráról két gitárra átírt darabok autentikus megszólaltatása mellett (a 11-ből 4 témát választottak ki a művészek), fontos kiemelni a két gitár ritmikai függetlenségét – melyet, ismerve Ligeti kései vonzódását az afrikai zenéhez – számos ritmikai képletben igen jól ki lehet használni.Ugyanakkor, ismét utalva a nagy Mester kísérletező szellemére, az akusztikus hangszerek mellett helyet kapnak az elektromos gitárok is, így hangzásban teljesen új dimenziókat nyitva az eredeti alkotások megközelítéséhez és „élvezeti értékük” feltárásához.
Kurtág eredetileg cimbalomra íródott műve virtuóz ötletek kimerülhetetlen kincsestára.
Mindkét gitárművész készített már felvételeket cimbalom-gitár duó, ill. trió formában (ütősökkel), így – a mű ismeretében - szinte magától adódik a késztetés, két - a jazz-improvizációban jártas - művész ilyen irányú megközelítése e kincsestár „újrafelfedezéséhez”.
A „Szálkák” két gitáros interpretációja közben a művészek mintegy „rácsodálkozva” fedezik fel a jazz konvencionális harmóniaépítkezésének Kurtág által zseniálisan megfogalmazott inkonvencionális alkalmazásait.
A négy tétel mindegyikének fő témája mellé improvizáció egy-egy kiragadott részlettel, majd a tételek lezárása az eredeti mű alapján adja meg a keretét ennek a nem mindennapi vállalkozásnak.
A művészek szándéka nem csak a két műfaj – már annyiszor megálmodott, de ritkán igazán funkcionáló – közelítése, hanem a mai magyar zeneszerzők és előadóművészek, valamint a zeneszerető közönség figyelmének felkeltése, inspirálása – úgy a jazz, mint a kortárs zeneművészet oldalán.