Parádés szereposztással: a billentyűs Rainer Brüninghaus, akivel már több mint húsz éve együtt zenélnek, a basszusgitáron a brazil származású Yuri Daniel játszik, s a trió az ütőhangszerek mesterével, az indiai Trilok Gurtuval egészül ki.
Jan Garbarekre nem lehet csak jazz-zenészként tekinteni. Bár John Coltrane-on nőtt fel – a szaxofon óriást hallva döntötte el, hogy ő is ezen a hangszeren fog játszani –, hamar felfedezte magának a keleti kultúrák zenéjét (ahogy Coltrane is), majd más irányokba is feszegetett zenei határokat. Hamar kialakult sajátos hangja és stílusa, amelyet a jazzben kevésbé elmélyültek is könnyen felismernek. Garbarek hangjában mindenki megtalálta a neki valót: görög, indiai és szláv zenészek, zeneszerzők írtak az ő szaxofonjára dallamokat, belehallva saját kultúrájuk egy-egy jellegzetes motívumát. Ahogy elmeséli, nem volt egyszerű rátalálni erre a sajátos hangzásra. „Coltrane 'Countdown'-jával kezdtem, amiben rengeteg hang van. Pontosan ugyanazt játszottam, aztán igyekeztem kivenni a tőlem felszínesen szóló hangokat. A 'gyomlálás' után eljutottam egy letisztult szintre, ahol az esélye meg volt annak, hogy valami újat teremtsek”. Az új megszületett és folyamatosan születőben van,
Rendező: Művészetek Palotája