Így szerettek ők - Ady Endre

Így szerettek ők – Ady Endre
felolvasószínházi est
 
Ady Endre – Kőszegi Ákos
Brüll Adél – Kéri Kitty
Diósy Ödön – Szatory Dávid
Brüll Berta - Kelecsényi Panna eh.
 
Nyári Krisztián írásai és az SZTE hallgatóinak kutatásai alapján
összeállította és rendezte: Réczei Tamás

A 27 éves Ady Endre 1904-ben költözött Párizsba szerelme, a 32 éves Diósyné Brüll Adél után. Előző évben ismerték meg egymást Nagyváradon, amikor a gazdag kereskedőcsalád lánya hazalátogatott szülővárosába. Itt ment férjhez 1898-ban meglehetősen rövid ismeretség után Diósy Ödönhöz, miután előző szerelme, egy huszártiszt elhagyta. Ödön kereskedelmi ügynök volt Szófiában, közös életüket is itt kezdték meg. A folytatásról a sajtó így számolt be: "Diósy Ödön néhány év óta Szófiában lakó bizományos több csalás elkövetése után megszökött. Adósságai mintegy százötvenezer frankra rúgnak..." Nem tudjuk, mi történt, mindenesetre kalandos körülmények között menekültek Párizsba. Itt a férfinek sikerült talpra állnia, s ismét sikeres üzletember lett. Helyzetük 1903-ra rendeződött, s Adél párizsi dámaként újra megjelent a váradi korzón. Itt találkozott a fiatal hírlapíróval, akivel hamar egymásba szerettek. A nő, akit hamarosan Léda asszonyként ismert meg a világ, meghívta szerelemét Párizsba. Ady megérkezett, és beköltözött a Diósy házaspár Rue de Lévis 92. szám alatti lakásába. És innentől kezdve – több megszakítással – évekig hármasban éltek: Bandi, Léda és Dodó. Utóbbi egyáltalán nem volt hajlandó felszarvazott férjként viselkedni, nemcsak tűrte, hanem támogatta is Ady és felesége viszonyát. Diósyék kapcsolata ugyanis alibi-házasság volt: Dodó a férfiakat szerette. A férj 1906-ban befizette feleségét és Bandit egy Földközi tengeti hajóútra. Innentől számítódik az idill megszakadása. A hajóút után kilenc hónappal ugyanis Léda halott kislányt hozott a világra. Hat ujjal született, akárcsak Ady. A tragikus eset mindhármukat megviselte. Bár a költő és múzsája még öt évig együtt maradt, kapcsolatuk gyilkos összeveszések és heves kibékülések sorozatává, „héja-násszá” vált. Amikor 1912-ben a Nyugatban megjelent az Elbocsátó szép üzenet, Léda egy darabig még reménykedett, hogy visszaszerezheti szerelmét, de végül feladta.

Mi van az iskolában megtanult életrajzok és életművek mögött? Hús-vér emberek, valódi örömökkel, sorsokkal, kapcsolatokkal, érzésekkel, érzelmekkel és tragédiákkal. Ez a felolvasószínházi előadás a Nyáry Krisztián által megírt népszerű történetek nyomán született. Az ötletgazdája Réczei Tamás rendező, aki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az ELTE bölcsészhallgatóinak kutatásai alapján egész előadássorozatot hívott életre a legismertebb magyar írók és költők művei és a mögöttük lévő szerelmi kapcsolatok bemutatásával.