Megidézzük Toldi Miklós alakját Weiner Leó pompás hangulatfestő zenéjével, valamint felcsendül Bartók "Zenéje" a Zuglói Filharmónia zenekarának előadásában, Kovács János vezényletével a Zeneakadémián.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Lørdag, 17. Oktober 2020 19:30
A Zuglói Filharmónia idei első zeneakadémiai koncertjére két olyan művet választott, melyeket az előző években nagy örömmel fogadott a közönség. Weiner Leó Toldi című szimfonikus költeményét korábban a Vigadóban mutatták be – a híres történet szövegét kivetítőn lehet majd követni, a zene rendkívül érzékletesen mutatja be az emblematikus mozzanatokat.
Bartók „Zenéjét” azaz Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című alkotását Kovács János karmester rendkívül alapos felkészítő munka után vezényelte a zenekar élén a Zeneakadémián. A tagok számára mindig nagy megtiszteltetés, ha részt vehetnek a Karmester Úr által vezetett magas színvonalú műhelymunkában, melynek során mindig újabb és újabb ismeretekre tehetnek szert.
Aki esetleg annak idején lemaradt a fantasztikus művekről, október 17-én bepótolhatja a Zeneakadémia Nagytermében.
Weiner Leó: Toldi – szimfonikus költemény
Weiner Leó zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legnagyszerűbb képviselője elsősorban kiváló zenepedagógus volt, aki fél évszázados pályafutása alatt a hangszeres művészek több nemzedékét oktatta. Egyszerű, művészi allűröktől mentes ember volt, akinek a Zeneakadémiáról kikerülő kiváló virtuózok mind a tanítványai voltak, többek között volt Doráti Antal, Solti György, Ormándy Jenő, Kentner Lajos, Földes Andor, Zathureczky Ede, Végh Sándor, Starker János, a Magyar és a Bartók Vonósnégyes.
1952-ben komponálta főművét, a Toldi című szimfonikus költeményt, ami valójában nem egy, hanem 12 szimfonikus költemény, hisz a darab Arany János művének mind a 12 énekét külön-külön megzenésítette. A zenei hangfestés iskolapéldája ez az alkotás, mely tulajdonképpen emiatt inkább kísérőzenének mondható. A szerző aprólékosan feldolgozta az énekek történéseit, részletesen kitérve minden mozzanatra. Olyannyira, hogy a zene ábrázolóerejének köszönhetően filmszerűen pereg le előttünk az elbeszélő költemény.
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
A Zene húroshangszerekre, ütőkre és cselesztára (bemutató: 1937 Bázel) sokak szerint Bartók legnagyszerűbb alkotása és egyik legeredetibb műve úgy hangszerelésében, mint az úgynevezett antifonális (felelgetős) effektusok terén is.
A hangszerek elhelyezése eleve rendhagyó: a vonósokat a terem ellentétes oldalán helyezi el a szerző, és ezen csoportok megosztva, esetenként egymástól teljesen eltérő zenét játszanak. A húros hangszerekhez tartozik ez esetben a hárfa, valamint az egyben ütősnek is számító zongora, és folytatódik az apparátus xilofonnal, pergődobbal, cintányérral, tamtammal, nagydobbal, üstdobbal, no meg a cselesztával. Bartók a végsőkig kihasználta az ütők adta lehetőségeket, annál is inkább, mert lelkes szakértője volt az ütőhangszereknek, többet tartott belőlük otthon is.
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben válogatott bűneseteket kell megoldania, tét a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön…
Zenetörténeti szenzáció Budapesten: A MAGYAR ÉS A KÍNAI NÉGY ÉVSZAK
A világon először egy koncerten, február 2-án a Zeneakadémián!…
Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
