„A francia a szemével kapcsolódik a világba, nem csoda, hogy még ha zenét hall is, részt akar belőle a szemének” – írta Kodály Zoltán Debussy vizuális asszociációkat felkeltő darabcímeivel kapcsolatban.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 4. szombat, 19:00
Ugyanakkor a cím Debussynél soha nem körvonalaz romantikus programot, valamiféle szublimált érzékiségből táplálkozik, mely Kodály szerint „sokkal magasabb rendű, mint például Richard Strauss kézzel tapintható programjai”. A kamarazene műfaji keretei között viszont semmiféle sugalmazásra nincs már szükség, a zeneszerző megszabadulhat a címadás „nyűgétől”, a kompozíció pedig kitörhet a beszédes címek lehúzó gravitációs teréből. S mindez nemcsak az 1910-es évek klasszicizáló kamaradarabjaira igaz, Debussy már az első alkotói korszakot lezáró g-moll vonósnégyesében is valamiféle absztrakt zeneiség felé tájékozódott. Rendkívül tanulságos, hogy a hol impresszionistának, hol szimbolistának tekintett zeneszerző nekrológját fogalmazó Kodály Zoltánnak Debussyről Mozart jutott az eszébe: „kezdjük érteni, mit dicsértek Mozarton, mikor olyan nyomatékkal emlegették ízlését. Mintha azóta ennek a szónak értelme veszett volna. Mintha most, annyi torz lárma után, Debussy műveiből megint a latin vonalú szépség első félénk sugarai áradnának.” Ám ezek a félénk sugarak soha nem világíthatják át a Debussy-művek minden zegzugát. Darabjai mindig megmaradnak titokzatosnak, illetve ahogy egyik-másik Debussy-kortárs oly szívesen fogalmazott: részegítően homályosnak.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
A nagy érdeklődésre való tekintettel, Andrea Bocelli az immár teltházas november 23-i koncertje után november 24-én is fellép az MVM…
Ki a zsidó? Mi az, hogy zsidó? Budapesten, egy Holokauszt-kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A darab olyan tabukat tör…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
