A Közel-Kelet közelebbről: A Közel-Kelet a múlt és a jelen térképein

Szeptember 17. 18:00 - 119. terem
A Közel-Kelet a múlt és a jelen térképein: az ókor birodalmai, folyók és sivatagok, emberek és nyelvek

A földrajzi környezet nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is meghatározza az emberek mindennapjait. Vitathatatlan tény, hogy az édesvizű folyók voltak az élet bölcsői, és a nagy folyamok mellett születtek meg a legelső birodalmak, de az emberiség történelmét nemcsak a folyók, hanem más természeti képződmények is meghatározzák. A kereskedelmi utak melletti városokban különböző vallású és kultúrájú emberek éltek együtt, és a saját hazájukról meséltek.
 

2025. október 15. 18:00 óra - 119. terem
A Közel-Kelet a múlt és a jelen térképein: vallások és szent helyek, szentek és mártírok

A Közel-Kelet a monoteizmus bölcsője. A júdaizmus, a kereszténység, és az iszlám még napjainkban is a régió eseményeinek egyik legfontosabb oka, vagy okozata. A vallások legfőbb tanításának és történelmének a megismerése azért is fontos, mert a szakrális intolerancia fogalmát is meghatározza. Ugyanakkor a nyelvtudomány segítségével néhány fogalmat is tisztázni fogunk, mert csak így érthetjük meg a Kelet emberét.
 

2025. november 19. 18:00 óra - 119. terem
A Közel-Kelet a múlt és a jelen térképein: kalifák és szultánok, keresztes vitézek és tudósok Keleten és Nyugaton

A történelmi, és a kulturális összefüggéseknek köszönhetően az iszlám megjelenésével Európa történelmét egyre többször a Közel-Keleten is írták. De ezek az események nemcsak a történelem és a hadtudományokat gazdagították, hanem a kultúránkat is. Habár az iszlám a maga tanítása alatt megpróbálta egységbe kovácsolni a muszlimokat, persze ez részben sikerült, mégis a történelmüket tekintve legfiatalabb monoteista világvallás alatt is megmaradtak az „ókori határok”.
 

2025. december 17. 18:00 óra - 119. terem
A Közel-Kelet a múlt és a jelen térképein: a gyarmatbirodalmak megszületése és a Kelet válasza: nacionalizmus vagy iszlamizmus

A gyarmatosítás olyan máig ható folyamatokat indított el a Közel-Keleten, amik a vallások mellett nap mint nap meghatározzák az ott élők mindennapjait. Az európai gyarmatosítók nemcsak népek és vallások tekintetében húzták meg az államhatárokat, hanem a saját gazdasági és politikai érdekeiket is szem előtt tartották. Ezzel viszont új konfliktusokat generáltak.  Tény, hogy az olaj a Közel-Kelet geopolitikájának egyik sarokpontja, de a víz, mint az élet alapja ennél is fontosabb.