4. Madaras Gergely és Szabadi Vilmos

“Magyar virtus”

Weiner: 1. Divertimento
Dohnányi: 2. c-moll hegedűverseny
Bartók: Concerto

Közreműködik: Szabadi Vilmos – hegedű
Savaria Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Madaras Gergely

Weiner: 1. Divertimento

Weiner Leó (1885-1960) első Divertimentója 1934-ben keletkezett, eredetileg zongorára íródott. A vonószenekari feldolgozás még fokozottabban tárja elénk szerzőjének fölényes hangszerelési technikáját. A különböző tánctételek népi anyagokat dolgoznak fel, amit Weiner a Néprajzi Múzeum gyűjteményében kutatott fel. A vidám és ötletes dallamvilág ragyogó köntösben tárul a hallgató elé. I. Jó alapos csárdás, II. Rókatánc, III. Marosszéki keringős, IV. Verbunkos, V. Csűrdöngölő

Dohnányi: 2. c-moll hegedűverseny

Dohnányi Ernő (1877-1960) két hegedűversenyt komponált, de több mint harminc év van a hegedűversenyek keletkezése között. A másodikat 1949-ben  az Egyesült Államokban írta, a floridai egyetem zenei fakultásának tanáraként. A hangszerelés érdekessége, hogy nem használ hegedűket a zenekarban. Ennek következtében hangszínben egészen mély tónusokat tud  elérni. A műből ki kell emelni a szenvedélyes és lírai elemekkel dúsított, a kiegyensúlyozott, szép hangzásokkal szinte Ravel és Debussy érzékeny zenei világát idéző lassú tételt, valamint a lendületes, arányosan felépített rondót, mely életvidám, fergeteges forgataggal zárja le a különösen jó hangulatú kompozíciót. I. Allegro molto moderato, II. Intermezzo, III. Adagio molto, IV. Allegro risoluto e giocoso.

Bartók: Concerto

Bartók Béla (1881-1945) műve, az 1943-ban keletkezett Concerto, az amerikai évek első darabja a négy éves hallgatás után. A betegsége, az új környezet, és a megélhetési gondok mind gátolták alkotó tevékenységében. Ennek ellenére két hónap alatt készült el az 5 tételes zenemű, melyet a Bostoni Szimfonikusok mutattak be a művet megrendelő Szergej Kuszevickij vezénylésével. Bartók a barokk concerto-formát a különféle hangszerek, hangszercsoportok szembeállításával éri el, de alkotása nem neobarokk jellegű kompozíció. Az első tétel, a “Bevezetés” a káoszból kibontakozó elszánt akarat bemutatása, a második, a „Párok játéka” humoros, népi hangulat ábrázolása, a harmadik “Elégia” a mélyponton lévő ember személyes, elégikus vallomása a honvágy és a gyógyíthatatlan betegség megéléséről. A negyedik, a „Félbeszakított közjáték” az erőszak, és a hazafias lelki küzdelem tragikus megélése, az ötödik, a Finale tétel az emberiségbe vetett hit megvallása, életigenlő, virtuózan kirobbanó mozgalmassággal.