Darvas Szilárd

Darvas Szilárd

Darvas (Konstantin) Szilárd (Budapest, 1909. november 30. – Budapest, 1961. március 9.) Magyar költő, humorista, konferanszié; a háború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

Életrajz:

Nyomdásznak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a Szép Szóban, a Korunkban és…

 Tovább

Aktuális programok


Lili bárónő

"Érdekel a szituáció" - mondja a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és…

Nebántsvirág

Hervé – Meilhac – Milhaud: Nebántsvirág operett két felvonásban A kassai Thália Színház vendégjátéka.

Darvas (Konstantin) Szilárd (Budapest, 1909. november 30. – Budapest, 1961. március 9.) Magyar költő, humorista, konferanszié; a háború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

Életrajz:

Nyomdásznak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a Szép Szóban, a Korunkban és a Magyar Csillagban. 1942-től katona, 1943-ban egy verséért hadbíróság elé állítják, 1944-ben katonaszökevény.

A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. 1945-től publikált a Szabadságban és 1947-től a Ludas Matyiban is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947-1948) is volt. Írásai megjelentek a Világosságban, az Igaz Szóban később az Esti Hírlapban is.

A vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és nagyon sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Lúdas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot, kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsó sorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében és a Budapest Varietében is. Állandó szereplője volt a rádiónak. Gádor Béla, Kellér Dezső és Vajkó mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádor Bélával találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez, egyik legtöbbet idézett száma.

Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben Mindenki gyanús címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a Történelmi kabarét. Dalszerzői munkásságára 1972-ben a Sanzonról-sanzonra című műsorral emlékeztek.

Fiatalon, ötvenegy éves korában halt meg. Igazolva ezzel szállóigévé lett állítását: „Feltaláltam a rövid élet titkát.”

Fiai: Darvas László újságíró, tipográfus és Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész. Unokái: Darvas Benedek és Darvas Kristóf sokoldalú zenészek. Édesapjukhoz, Darvas Ferenchez hasonlóan számos színházi előadás zeneszerzői, közreműködői. Kristóf tagja a Specko Jedno együttesnek, Benedek pedig a Vasárnapi gyerekek formációnak.

Művei:
Verses kötetek:

Ember az óramutatón (1934)
Ördögsziget (1939)
Ne hagyjatok (1962)

Prózai munkák:

Tánc a kép körül (1930)
Mackó pajtás elindul (Szür-Szabó József) rajzaival

Humoreszkek:

A csodálatos papagáj (1947)
Ugyanaz viccben (1950)
Tréfás kalauz (1955)
Nevetni is lehet! (1959)
Bíz' isten nem kötekedem (1961)
Hogy köhögjünk - mit köhögjünk...? (1967)
A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987)
Legenda az örökkévalóságról (2009)

Sanzon és táncdal szövegek:

Régi szép idők; Önzetlenség (Hajdú Júlia)
Liliom presszó (Csanak Béla)
Glauziusz bácsi dala (Kerekes János)
Nem wurlitzer a verkli (Tamássy Zdenkó)
Én nem akarok minden áron férjhez menni (Tamássy Zdenkó)
Én mellettem elaludni nem lehet (Polgár Tibor)
A kis Yvett (Tardos Péter)

Filmforgatókönyvek:

Állami Áruház (Szerző társak: Barabás Tibor, Gádor Béla, Szenes Iván) (1952)
Dollárpapa (1956)
Felfelé a lejtőn (Szerzőtárs: Királyhegyi Pál) (1958)

Színházi munkák:

Operett, zenésjáték librettók
Állami Áruház (Társszerzők: Barabás Tibor, Gádor Béla; Zeneszerző: Kerekes János - 1951)
Igaz mese (Zeneszerző: Hajdú Júlia - 1953)
Lopni sem szabad (Társzerző: Királyhegyi Pál; zeneszerző: Stark Tibor)
Leányvásár (átdolgozta)
Lili bárónő (átdolgozta, író, szövegíró)
Nebántsvirág (fordító)
A ház közbeszól (Zenés rádiójáték, Társzerzők: Királyhegyi Pál és Tamássy Zdenkó)
Bábszatírák
Szigorúan bizalmas (Társszerző: Gádor Béla - 1954)
Szerelmes Istenek (Társszerző: Gádor Béla - 1955)
Az ember komédiája (Társzerző: Királyhegyi Pál - 1957)
Elhajolni tilos (Társszerzők: Simándi József bábművész, Szenes Iván - 1959)

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ