Theater, Prosa

A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.

„Jön a fordulat. Tudom. Érzem. Már jön, aki azt fogja kiabálni: Félre! El az útból! És csak özönlik a többi is utána, és azt üvöltik mind: "Félre! Helyet! Helyet! Helyet!" Meglátod, a fiatalok mindjárt bekopognak az ajtómon, és..."
Részlet a darabból.

Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése.

„A váltás a világ legegyszerűbb dolga: addig nem ugrasz el, amíg a másik meg nem érinti az ujjával a falat. Egyetlen folyamatos mozdulat vagytok.”

Ártatlanok
Levelek a Kner család életéből (1938 – 1946)
A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása

Zenés színházi est Máté Péter – Cserháti Zsuzsa dalaiból

“Előadásunk ezt a különös történetet járja körül(belül). Két színész műfajokon és korokon átívelő kalandra indul, hogy választ találjanak arra az egyszerű kérdésre: mi történt tegnap este”

A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja.

Két férfi, akik belefáradtak a soha véget nem érő háborúban eltöltött életbe, a madarakkal együtt felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után, mi továbbra is háborúban élünk, amely nem ér véget, csak alakot vált és földrajzi helyet, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincsenek harcok?

A világhírű román-francia író, Matei Vișniec: Bohóc kerestetik című darabjában három öreg bohóc várakozik az utolsó esélyre, egy felvételi alkalmával, a makacsul zárva maradó ajtó előtt. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.

Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja
Sławomir Mrożek: Tangó
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának előadása

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

A Botrányhős című vígjátékban Klem Viktor idézi meg Marlon Brando legendássá vált karakterét, meséli el különleges életét, és teszi mindezt sok humorral, stand–up-szerűen.

Gulyás Dénes
Mekkora Isten tenyere?
Monológ egy felvonásban, magyar nyelven
Ősbemutató