Johann Sebastian Bach: 2. (h-moll) szvit, BWV 1067
Robert Schumann: a-moll zongoraverseny
Szergej Rachmaninov: 2. (e-moll) szimfónia
Radu Lupu (zongora)
vezényel: Fischer Iván
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. január 23. kedd, 19:45
Két nehéz vajúdás annál elsöprőbb eredményét, Schumann egyetlen zongoraversenyét és Rachmaninov filmzenéket idéző 2. szimfóniáját vezeti fel ezen a koncerten a fuvolisták egyik legkedvesebb darabja, Bach h-moll zenekari szvitje.
„Ez a fuvolisták szent darabja” – mondja Fischer Iván a 2. zenekari szvitről, az utolsó Bach-darabról, amit az évadban vezényel. A gyors és vibráló mű tökéletesen alkalmas arra, hogy egy fuvolaművész megcsillogtassa benne technikai tudását, közben mégis könnyed, finom és bájos. Bach nem tartotta sokra a szórakoztató zeneműveket, de inspirálta a tánczene, ami szvitjeiben érződik a legmarkánsabban.
Robert Schumann egy másik hangszer, a zongora virtuózának készült, ám a túlzott gyakorlás és egy állítólagos ujjnyújtó szerkezet miatt lebénult az egyik ujja, és már „csak” zeneszerzésben gondolkodhatott. Rengeteg zongoradarabot írt, de több elkezdett zongoraversenyéből csak egyet fejezett be. A műnek, amit bemutatóján Schumann felesége, Clara játszott, koncertünkön pedig a Grammy-díjas Radu Lupu szólaltat meg, intenzív volt az utóélete. Ebből merített Grieg saját (ugyancsak a-moll) zongoraversenyéhez, amit aztán Rachmaninov használt modellként első darabjához e műfajban.
Rachmaninovhoz kötődik a Fesztiválzenekar egyik legnagyobb CD-sikere, a szerző 2. szimfóniája (1906–07) is, ami szintén nem született meg könnyen. Első szimfóniájának olyan rossz volt a fogadtatása, hogy a kudarc a zeneszerzőt depresszióba taszította, a 2. szimfónia sikere azonban begyógyította a sebeket. Bár a romantikus darab jóval előbb debütált, mint az első hangosfilm, sokak szerint olyan a hatása, mintha filmzenét hallgatnánk.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.
Az idei első koncertet a Várkert Bazár szabadtéri színpadán egy különleges energikus, ütős hangszerekkel kiteljesedő női a cappella együttes, a…
Gyere, lépj be a misztikum kapuján, hogy eléd táruljon az a bizarr világ, melyben Lucia kalauzol át egy sokszínű éjszakán.…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
