Tűzvarázs bérlet

Műsor: 
Erkel: Ünnepi nyitány
Liszt: Haláltánc
Liszt: Magyar fantázia
Bartók: Magyar parasztdalok
Kodály: Háry János – szvit

Közreműködők: 
Balog József - zongora
Herencsár Viktória - cimbalom
Konferál: Flach Antal

Október: 1849 őszén a legkeserűbb gyász, majd bő évszázad elmúltával a megízlelt szabadság hónapja a magyarság történetében.

Isteni ajándékul kapott adottságai arra szólítják föl a művészt, hogy általuk embertársai szolgálatába álljon, vallotta többek között Liszt Ferenc. A „hangok nagy tanárja” így nemritkán magához a nemzethez kívánt szólni alkotóként ‒ mint a Magyar fantázia esetében is. 1853-ban, a legsötétebb elnyomatás idején, a hangszeres Rákóczi-nótának a kompozícióba szőtt melódiaívei a cenzúrát kijátszva nyújthattak vigaszt a bemutató pesti közönsége számára, míg a teljes mű nemzeti apoteózisba torkolló folyamata egyértelmű üzenet hordozója lett a remélt jövő irányában. A darab az elhivatott Liszt-interpretátor Balog József előadásában csendül föl, a nagyszerű – és zongora-zenekari variációsorozat voltában is már-már szimfonikus költemény igényű – Haláltánccal együtt.

Erkel Ferenc Ünnepi nyitányának keletkezése a század hazai kulturális életének egyik legörvendetesebb fejleményéhez kapcsolódik: 1887-ben immár öt évtizedes múltra tekintett vissza a Nemzeti Színház. Az emelkedett hangú, s a Himnusz és Szózat melódiáit is fölidéző nyitánymuzsika a diadal mámorában cseng ki.

A magyarságot megszólítani tudó 20. századi mesterek közül Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szerepelnek a bérletnyitó hangverseny műsorán.

A Magyar parasztdalok zenekari sorozata Bartók azonos című, eredetileg zongorás tételfüzérének részbeni meghangszerelése (1933), melyet jellege és keletkezési ideje folytán akár a Magyar képek társdarabjának is tekinthetünk. Kodály Zoltán korszakalkotó színpadi opusa, a Háry János (1926) pedig, jóllehet a napóleoni háborúk időszakában játszódik, mégis a világháború és a trianoni tragédia utáni magyarsághoz szól. A benne fölizzó nemzeti apoteózis-hang (melyet a következő évben összeállított zenekari szvit tételei közül az Intermezzo is képvisel) a jövőt vizionáló művészi üzenetként hat a dicső múlt tükrében. Kodályról kevesen tudják, hogy 1956 őszén ő is azok között volt, akik nyíltan kiálltak a magyar szabadság ügye mellett.

Kovács János ‒ Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas karmester ‒ évtizedek óta a magyar zene egyik elkötelezett dirigense.