A hangversenyéletben kialakult gyakorlat szerint, ha egy koncerten szólista is szerepel, többnyire csak egy számot, általában versenyművet játszik. Ez a hangverseny azonban egy lenyűgöző tudású virtuóz egyszerre tölti be a karmester és a szólista szerepét, s a műsor valamennyi számában hangszerrel a kezében lép pódiumra. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 02. Oktober 2018 19:30
Ráadásul a műsor sem éppen szokványos. A magyar közönség által mindig lelkesen fogadott hegedűsfenomén, az 1970-ban Moszkvában született, de Olaszországban élő Szergej Krilov, Msztyiszlav Rosztropovics egykori kamarapartnere egyrészt csupa zenekari kíséretes szólódarabot játszik, másrészt műsorának minden száma a 20. és 21. század zeneszerzőitől származik. További különleges vonása az összeállításnak, hogy két olyan zeneszerző művei is szerepelnek benne, akiket a magyar közönség nem, vagy csak felületesen ismer. Arvydas Malcys (1957) Tejútja a litván kortárs zenéből nyújt ízelítőt, Pēteris Vasks (1946) hegedűversenye, a Távoli fény a lett kortárs zene képviseletében hangzik fel.
A balti zeneszerzés két újabb mesterének modern hangzatai után hagyományosabb vizekre evez szólista és zenekar: Bartók Béla remeke, a Román népi táncok a maga ízes ritmikájával és temperamentumos folklórdallamaival régi kedves ismerőse a magyar közönségnek. Leonard Bernstein öttételes Szerenádja, amely Platón Lakoma című dialógusa nyomán keletkezett, s a szerelem témáját boncolgatja, minden tételben a híres mű által felsorakoztatott személyeket jeleníti meg (némelyik tételben nem is egyet).
A Saulius Sondeckis által 1960-ban alapított Litván Kamarazenekar régóta gyümölcsöző kapcsolatot ápol Szergej Krilovval: a hegedűművész 2008 óta az együttes vezető karmestere.
Műsor:
Arvydas Malcys: Tejút - hegedűre és zenekarra
Pēteris Vasks: Hegedűverseny (Távoli fény)
Bartók: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76
Bernstein: Szerenád hegedűre, zenekarra, hárfára és ütőkre
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Demjén Rózsi a legenda, aki huszonhetedik alkalommal tölti meg az Arénát!
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek…
Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
