Program


Sárga vonal

Sárga vonal

A Színház-és Filmművészeti Egyetem negyedéves színész osztályának vizsgaelőadása, osztályvezető tanárok Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea.

Egy észak-afrikai halász hajótörést szenved, majd illegális bevándorlás gyanúja miatt letartóztatja az Európai Unió határőrizeti alakulata. Egy kortárs performansz-művész elárverezteti magát a líbiai forradalmárok támogatása érdekében. Közben a barátja egyre elkeseredettebb a társadalmi viszonyok szűkössége és korlátozottsága miatt, egy nyájmenedzser pedig a nyájtartás optimalizálásról tart előadást. A Charlotte Roos-Juli Zeh szerzőpáros ezekből a - látszólag szerteágazó - történetekből írt színdarabot az arab tavaszról, a társadalmi kötöttségekkel szembeni lázadás lehetőségeiről, illetve arról, hogy mennyire vagyunk hajlandóak feláldozni és korlátozni a szabadságunkat a biztonságunk érdekében.

"Alig van jobb mulatság annál, mint fiatal színésztehetségeket nézni, és aztán figyelni a pályájuk kibontakozását. Persze csak akkor, ha a vizsgaelőadás „vonal feletti”. Ha az esetlenségek, hibák, ne adj’ isten a tehetség hiánya nem rontja le a produkciót. Ilyennel itt egyáltalán nem találkoztunk. Az előadás különösen alkalmas volt arra, hogy a színészpalánták sok szerepben kipróbálhassák magukat. Csak a három főszereplő játszotta a maga terjedelmes szerepét.

A darab három cselekményszálon fut, amelyek az utolsó percben érnek össze, a rendezésnek köszönhetően cseppet sem harsányan. Van először is a divatosan öltözött topmenedzser, aki workshopot tart a nagy sikerű nyájmenedzselési rendszerükről, amely nem az erőszakra, hanem a tervezésre épül… Van aztán a Lampedusa szigete mellett kimentett halász, aki nem és nem akar az Unióba belépni, csak haza szeretne menni a családjához. Azzal a képtelen mesével eteti az uniós határvédelmi hatóságokat, hogy az égből egy tehén zuhant a csónakjára, úgy került a vízbe. A harmadik szál egy fiatal pár életét követi: egy csinos performansz-művész és az undok kapitalizmussal mindinkább meghasonló webdesigner élettársa.

Mindezek a szereplők vagy egy tucat szituációban mutatkoznak meg: van árverés, vámvizsgálat, wellness szalon, repülőgép, ügyvédi konzultáció, vallatószoba, all-inclusive nyaralás hotelszobája, stb.

A jól megcsinált darabot kiemelkedő színrevitelben láthattam. A jelzésszerű szcenírozás az „elemelt realistának” nevezhető színjátszási modorral párosult. Különösen érdekes volt az arab nyelv kiaknázása. A sértődékeny, a kiszolgáltatott emberekkel szolidáris tolmácsnőt az arab nevű, nyilván a nyelvet jól ismerő növendék játszotta. A menekültet alakító Vizi Dávid azonban nyilván csak a szerep kedvéért tanulta meg a sok arab mondatot. Mit mondjak: hibátlanul működött a dolog.

Nagyszerű tehetségpróba és gyakorlat – és még aktuális is. Sőt: van egy általános tanulsága is. Sohase mondjuk, hogy nem lehetséges, hogy a Földközi-tengeren a levegőből egy tehén zuhan egy csónakra. Mert lehet, hogy van racionális magyarázat."

Török András szerkesztő, Vademecum

Az értelem színháza

Charlotte Roos-Juli Zeh: Sárga vonal

Már az első év végén kivételes problémaérzékenységről és kreativitásról tanúskodott a Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea vezette színészosztály vizsgaelőadása a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Akkor maguk írta etűdöket adtak elő a halál témakörében. Harmadévesen, kötött szöveggel, Charlotte Roos és Juli Zeh Sárga Vonal című művével dolgozva is sajátjuknak érződik, mind a felvetett kérdések sora, minda a megvalósítás módja.

A magyarországi bemutatót rendező Zsámbéki Gábor nem először kínál lehetőséget a felfedezés örömére taníványai s a nézők számára. 2007-ben A háború című Goldoni-darabot vitte színre az akkori osztályával, Magyarországon elsőként, revelatívan.

Egy vizsgaelőadás létrehozásának természetesen mindig vannak pedagógiai vonatkozásai, ám ez most sem érződik a produkción. A Sárga vonal remek alapanyag arra, hogy a három főszereplő véletlenek révén összeérő történetét kibontva számos markáns karaktert formáljanak meg a többiek is, a lényeg mégis az, hogy mi végre történik mindez.

A darab s az előadás megkapó humorral, szellemesen fonja össze az illegális bevándorlással vádolt, a szó szoros értelmében hajótörést szenvedett észak-afrikai halász, As-Samih esetét az Yvonne nevű tehén szökésével, s e két alapmotívumot az informatikus Paul és barátnője, a performance-művész Helene lázadásával a nyájmenedzsment lefrissebb társadalomtudományi felismeréseivel. S mindebből kikerekedik egy nem éppen szívderítő, ámbár az ábrázolás iróniája révén óhatatlanul derűt fakasztó problémakomplexum a szabadság, a rend és az erőszak fogalmának mibenlétéről a modern kapitalizmus keretei között. A társadalmi sztreotípiákat érzékletesen felmutató előadás nagy ívben kerüli a sztereotípiákat mind gondolatilag, mind a színészi játékot tekintve. Nincsenek pozitív és negatív pólusok, az Európai Unió határait védő Frontex-tisztviselők s az emberjogi aktivista egyként értetlenül állnak a felfogásmódjukba sehogyan sem illő ténnyel szemben, hogy As-Samih – akinek még a nevét is ugyanúgy rontják – nem kíván az EU-ban menedékjogot kérni, hanem szertne hazajutni a maga nyomorúságos körülményei közé , az otthonába. A Vizi Dávid alakította As-Samih őszinte elkeseredettségét (amiért szándékait nem akarják megérteni sem a hatóságok, sem a jótékonykodó civilek) remek humorral egészítik ki az egyes szám első személyben fordító Tolmácsnő előidézte félreértések – megformálója, Messaoudi Emina játéka vérbeli komikát sejtet. Martinkovics Máté Paulja kellőképpen ellenszenvesen vívja egyébként igazságos, ám meglehetősen gyermekded harcát a konformizmussal, az álsággal, a hazugságokkal szemben (megpróbálja például szabadon engedni a kutyaszitterként sétáltatott ebeket), megteremtve a barátnőjét játszó László Lili Helene-jének igazságait is, akinek meg Paul világundorából van elege. Pedig Helene is „lázadó”, aki performance-ával, önmaga elárverezésével kívánja demonstratívan támogatni az „elnyomott líbiai embereket”, ám nem veszi észre, hogy maga is a manipulatív rendszer része: áldozata és működtetője egyben. Hiszen a nyájmenedzsment rendszerének lényege, hogy az „elnyomás szükségletfokozással” történik. Márpedig Helene konfliktusa Paullal épp egy „all inclusive” myaralás alkalmával teljesedik ki. De a szükségletek nemcsak a magánszférát működtetik, hanem a makro-környezetet is: mivel jelentős igény mutatkozik rafinált technikával felszerelt kerítésekre a határvédelemben, vállakozó is akad a megvalósításra – vagy fordítva -, akár egész Európa körbekerítésére (Szántó Balázs mindenesetre meggyőzően kínálja portékáját). Ahogy a segélyakciók mögött is anyagi érdekek sejthetők – legalábbis Paul szerint.

Az egész felépítmény gazdasági, erkölcsi és ideológiai alapjait vaslogikával ismerteti a Nyájmenedzser – Vilmányi Benett egyre finomodó iróniával rajzolja meg e bármit hihetetlen elánnal eladni képes figurák prototípusát. De felidéző erejű minden egyéb színészi megmozdulás is: többek közt a határőrizet képviselőjeként és ügyvédként Kovács Tamás, Helene barátnőjeként Ballér Bianka, Pilótaként Lestyán Attila, árverési licitálóként, repülőtéri alkalmazottként, biztonsági emberként, takarítóként stb. Mészöly Anna és Sedró Áron – az eddig említettek mellett. Szimpatikus a színlap is, amely bár ábécé sorrendben tünteti föl a szereplőket, de minden név mellett beazonosíthatóan ott a játszott szerep vagy szerepek. A darab végére összeérnak ugyan a szálak, ám nincs megnyugatató lekerekítettség, nincs megoldás és feloldás a másfél órába sűrített problémahalmazra, pusztán kérdések maradnak. Az értelem színháza már csak ilyen.

Szűcs Katalin Ágnes


Szereplők:

Ballér Bianka Gréta- Clara
Kovács Tamás - Ügyvéd, Frontex Tisztviselő, Licitáló
László Lili – Helene
Lestyán Attila - Pilóta,Emberjogi Aktivista, Licitáló, Repülőtéri Tisztviselő
Martinkovics Máté - Paul
Messaoudi Emina - Tolmácsnő, Licitáló, Wellness Center Alkalmazott
Mészöly Anna - Védnöknő, Wellnes Center Alkalmazott, Repülőtéri Alkalmazott
Szántó Balázs - Egyiptomi Takarítómunkás, Frontex Tisztviselő,Mubarak, Licitáló
Kerítésépítő, Árverésvezető
Vilmányi Benett Gábor - Nyájmenedzser, Licitáló
Vizi Dávid - As-Samih, Repülőtéri Biztonságis, Fürdőmester

Fordította: Kerényi Gábor

Rendező: Zsámbéki Gábor

Mozgás: Horkay Barnabás
Jelmez: Kálmán Eszter
Díszlettervező: Bagossy Levente

Osztályvezető tanárok: Zsámbéki Gábor, Fullajtár Andrea

Ajánló


ABBA SYMPHONY

Papp László Budapest Sportaréna

A Budafoki Dohnányi Zenekar az ABBA legnépszerűbb dalaiból állítja színpadra legújabb, ABBA Symphony…

2017. évi Budapesti Felnőtt Judo Világbajnokság

Papp László Budapest Sportaréna

2017. augusztus 28. és szeptember 03. között Felnőtt Judo Világbajnokságnak ad otthont a…

Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ