RS9 OFF: A madarak nem alszanak

A Ptah Színház egy nemzetközi fizikai színházi társulat  budapesti és badacsonyi alkotóhellyel.

A társulat általában saját készítésű darabokkal jelentkezik, fizikai színházi, vizuális, tér-

specifikus, groteszk, tárgy-színházi, interaktív vagy maszkos előadásokban.  Gyakran vesznek részt nemzetközi színházi együttműködésekben, céljuk a minél szélesebb spektrumú közönséghez való eljutás az adás öröme által. A “Ptah” ukrán nyelven azt jelenti: madár.

Leírás:

Az előadás egy férfi és egy nő kapcsolati küzdelmeit, dilemmáit mutatja be, mígnem a feleknek szembe kell nézniük az igazi és elkerülhetetlen harccal; a háborús helyzet miatti elszakadással.

A történet egy bőröndből bontakozik ki: az emlékek az egymást megviccelő, kihasználó, és szerető-gyűlölő párról, s míg a férfi a parancs elfogadásának dilemmájával küzd, a nő csak vár, emlékeibe kapaszkodva próbálja megőrizni hitét. Kérdés, hogy mi a megoldás, ha van egyáltalán, hogyan lehet a szeretet erejét megőrizni még a legreménytelenebbnek tűnő pillanatban is. A darabot az alkotókat aktuálisan foglalkoztató és fenyegető kérdések ihlették, úgymint a már egy éve tartó ukrajnai konfliktus; de sajnálatos tény, hogy a háborús helyzet időt és teret tekintve is univerzális jelenség.

Az előadás metaforikus nyelvezetének célja ennek az idő- és „tértelenségnek” a bemutatása. A bőröndök majdnem az egyetlen díszletei és tárgyai az előadásnak, megelevenednek, vagy épp vonattá, fürdőkáddá vagy ejtőernyővé alakulnak.  De az egyéb tárgyak is funkciót váltanak: a nagykabát hatalmas szörnyként vonul a háttérben, a porszívócső pedig az abszolút megszelidíthetetlen gonosz. A levél papírhajóvá majd origami madárrá lényegül át, miután a közönség kézről kézre eljuttatta a bőröndöt végső útjára.  Humor és tragédia keveredik az darabban, amelynek nyelve a mozgás, a tárgyszínház és a képi világ. Beszéd szinte el sem hangzik, helyette a tárgyak keltette hanghatások és élőzene van jelen. Célunk, hogy minél több korosztálynak, többféle kulturális és szociális hátterű embernek elvigyük a hírt, hogy mindig van remény, és hogy be tudjanak ők is kapcsolódni erre az egy órára „a világ körforgásába”. Mert tudjuk: mindenkinek megvan a saját bőröndje. Az előadás végén a közönség juttatja el egymásnak adogatva a bőröndöt a férfitól a nőig.

Ezzel nemcsak újraegyesítik őket, hanem egymással együttműködve adnak reményt: a kofferból egy fehér origami madár száll ki az utazás záróakkordjaként, amelyet az adott színháznak adunk át.

A darab a MAPA (Moving Academy for Performing Atrs) rezidency- programjában vett részt

Haarlemben, s a holland közönség előtt nagy sikerű munkabemutatóra került sor. A bemutatóra a CEU Center of Art and Culture (Közép-Európa Egyetem) programsorozatában került sor a kijevi első nagy összecsapás egyéves évfordulóján. Jelenleg a kijevi Les Kurbas Center-beli előadásainkra készülünk. Tárgyalunk még több nemzetközi és magyarországi fesztivállal, a Trafóval, és meghívást kaptunk a plovdivi  „Black Box” Nemzetközi Tánc és Színházi Fesztiváltól.

Alkotók és színészek: Mykola Bondarchuk (UA) és Domonkos Ágnes (HU)

Coach: Dezső Virág (HU) Ide Van Heiningen (NL)   Zene: a színészek

Támogatók: MAPA, SÍNArts, Badacsony Régió

Az előadás hossza: 50 perc